60.rész
Már a doboz cigi felét elfüstöltem, de még mindig nem nyugodtam meg teljesen. Éppen elnyomtam a csikket, amikor kopogtattak.
- Akárki vagy is húzz el a halálba! –kiabáltam ki.
- Berger! – jött a válasz.
Kelletlenül az ajtóhoz sétáltam, és kinyitottam, majd félreálltam.
- Elegem van! –jött be, és kiment az erkélyre, majd levágta magát az egyik fonott székbe.
A félfának dűlve néztem.
Meglátta az asztalon a cigit, felvette a dobozt, kivett belőle egy szálat, és rágyújtott.
- Te mióta bagózol?
- Amióta Horner a haverom! – sziszegte – Nem baj? –kérdezte feltartva a slukkot.
Vállat vontam, majd leültem mellé, és én is rágyújtottam.
- Elegem van belőle! – pattogott Gerhard.
- Nem csak neked!
- De most jól kihúzta a gyufát ne aggódj!
Felvontam a szemöldököm.
- Jól beégette magát, amikor kiderült hogy te és ő. Nos azóta mindenki a te pártodon van, mivel hallották, hogy így akarta a kis szeretőjét eltenni a csapata útjából. Holott neki azt a verziót adta le, hogy te idegbeteg vagy, és közveszélyes! Elég sokat vesztett rajtad!
- Remek! –mosolyodtam el.
- Az! Még a jó öreg Dietrich is felhívta és kiosztotta!
Elvigyorodtam. Az Élet szép!
- Akkor te miért vagy ideges?
- Meg jól ki akart baszni velem is! De hogy tőlem ezek után ott rohad meg ahol akar, az is fix!
- Írásba is adod? – gúnyolódtam.
- Azt nem! De Eddiet felhívtam, beszállok a buliba!
- A tegyük tönkre Hornertbe?
- Ahha! Eddie érdeklődött hogy nem e gondoltad meg magad?
Egy hosszú pillanatig farkasszemet néztünk Gerharddal.
- Nem. Majd visszavágok a magam módján, de nem élek a piszkos is húzásaival. Nem alacsonyodom le az ő szintjére.
- Furcsa ezt a te szádból hallani.
- Nem kell nekem ahhoz pénz, hatalom, és ármánykodás, hogy romba döntsek egy férfit. – húztam gonosz mosolyra a szám.
- Magadba akarod bolondítani, és pofára ejteni? – érdeklődött hitetlenkedve az osztrák.
- Miért, nem jó móka?
- Nők! –rázta meg a fejét.
- Apropó! Mi van veled és Vivianeval? Nagyon nem látom mostanában körülötted.
- Semmi. Vége a történetnek. – fújta ki a füstöt kelletlenül.
- Ne hülyéskedj már! Olyan régóta kavartok már titokban, vedd el végre!
- Azt akartam, de kidobott. Elege lett.
- Hű. Mondjuk nem csodálom, mióta is húzzátok márt ezt a sztorit?
Keserűen felnevetett.
- Hát már majdnem húsz éve.
- Állj már a sarkadra, kérd meg a kezét, és vedd el! Mit szenvedték annyit! Szerintem még Brunot is meg tudnád dumálni!
Megrántotta a vállát.
- Ugye nem a képek miatt?
- Jaj nem! –legyintett – Tudja hogy nincs köztünk semmi! Ezt egyedül Christian nyelte be! A paddock kilencvenkilenc százaléka röhög rajta!
- Kár, hogy pont nem fordítva van.
- Szereted?
- Pfff. Fergeteges vele az ágyban, és imádok vele veszekedni! –vigyorodtam el – Nagyon az elején voltunk még. Meg aztán tudtam, hogy nem lehet, és szabad benne bízni! Így meg meglapozni egy kapcsolatot!
- Pedig régen egész más volt, tényleg az a hülye poénos vicces majom volt. Nem tudom mikor szaladt el vele ennyire a ló?!
- Aki túl magasra jut, azt előbb utóbb megrészegíti a hatalom, és olyanokat, mond, tesz, nyilatkozik, amiket nem kéne.
- Igen… Ez így van. És Eddie?
- Mi van vele?
- Hallottam egy kis kósza történetet a szélben.
- Egy éjszakás. Nem is kell többre! –vigyorogtam rá – Eddie jó pasi, de vele még Chrisnél is jobban kell vigyázni!
- Ez így igaz, nem piskóta, csak az a különbség, hogy Eddie nem keveri az üzletet, és a nőket. Ha le is cserél az ágyában másra, attól még az üzlet áll.
- Igen. De akkor sem érdekel.
- Hna, akkor! –állt fel Gerhard.
- Te hová mész? –kérdeztem meglepetten.
- Felejteni. –azzal az ajtó felé sétált.
- Azért holnapra józanodj ki!
- Nem olyan felejtésre céloztam! –vigyorodott el.
- Jah! Már aggódtam, hogy részegen ülsz fel a pitwalkra! – nevettem fel.
- És adok egy tanácsot!
Forgatni kezdtem a szemem.
- Ne törődj Chrissel! Szard le! Ha semmibe veszed, és jól mész a pályán, megfogja ütni a guta, hogy nem tudott rád hatni a kis húzásával.
Bólogattam, az osztrák pedig elment.
A másnapi verseny olyan volt, mintha egy hurrikán kavarta volna fel az állóvizet.
Minden máshogy alakult, mint ahogy vártuk.
Alonso és Kimi már a futam elején kiejtették egymást, Hamilton Sebbel akasztotta össze magát, és letörte a vezető szárnyát, aztán kapott egy stopandgo boksz áthajtást. Kubica defektet kapott, és le kellett állnia valahol a pályán, Massának váltó, Buttonnak meg gumi kopási gondjai adódtak. Schumi és Rosberg pedig a két Forca Indiával kakaskodott, akik egészen magukra találtak. A futam közepén meg az eső is eleredt, és még inkább megkavarta a paklit.
Végül mégis én nyertem, Bruno lett a második, és Petrov a harmadik. De hogy hogyan, arra nem tudtam volna pontos választ adni.
Az viszont tény, hogy annyira kimerültem, hogy a csapat húzott ki az autóból a parkfermében.
Szerencsére húsz perc pihenés, egy adag vitaminban, és ásványi anyagokban gazdag lötty sokat segített.
Mire kora este visszajutottam a homeba, csak arra volt erőm, hogy elterüljek az ágyon.
Aludtam pár órát, aztán Bruno bejött, hogy menjek le a bulira, ami már állítólag ment, de én csak a fejemre húztam a takarót és aludtam tovább.
Másnap késő délelőtt Gerhard ébresztett, hogy legalább menjek már le, egy ebédre a csapattal.
Sikerült teljesíteni a küldetés, bár elég kómás, és fáradt voltam még mindig.
A szerelő srácok megértőek voltak, az egyik meg is jegyezte hogy látszik mennyire hulla vagyok, és ez is megbocsátható hiszen kettős sikert arattunk. Ekkor látszott igazán, hogy befogadtak.
Letettem a nagyesküt, ha lesz még egy győzelmünk a szezonban, akkor nem maradok ki semmiből.
Az asztalokat félkör ívesen tolták össze, és mind a két oldalára ülhettünk, így az egész gárda elfért, és a hangulat is, már-már családiassá vált.
Én persze Gerhard és Bruno közt kaptam helyet valahol középen. Mindenről folyt a beszélgetés, amikor egyszer csak néma csend lett.
Felnéztem a tányéromból, és egy szőke, csinos, megszeppent arcú, huszonöt körüli lány állt az ajtóban, Red Bullos egyenruhában.
- Ismerős csaj. Ki ez? –kérdeztem halkan Brunora pillantva.
- Britta Roeske. Seb sajtósa.
Továbbra is értetlenül néztem rá.
- Ne kapd fel a vizet, deFrank Landival, a versenymérnököddel jár.
- Igen? –néztem rá döbbenten.
- Már vagy három éve. – dünnyögött a tányérjába.
Szerencsétlen lányra továbbra is úgy nézett mindenki, minta véres rongyra. Végül Frank felállt, és kitaszigálta szegény lányt a home elé.
A többiek tovább ettek, és folytatták a félbe hagyott beszélgetéseket, de az ablakon át látszott, hogy Frank éppen letolja.
Felálltam az asztaltól és kimentem. Az olasz éppen akkor kezdett el kiabálni Brittával.
- Mondtam, hogy ne gyere ide! Pontosan tudod, mit csinált Horner!
Szegény lányból kitört a sírás.
- Én nem, én nem…. Nem akarok bajt… - hüppögte.
Frank végül átölelte.
- Ne haragudj. Bunkó voltam.
Kicsit színpadiasan köhögtem, ők pedig szétrebbentek.
Britta úgy nézett rám, mintha én magam lennék az ördög, félt tőlem, Frank pedig láthatóan, ki akarta magyarázni a dolgot, de még semmi ötlete sem akadt.
- Meg tudom magyarázni. –bökte ki végül.
- Nem kétlem. De nem érdekel. – azzal hátat fordítottam neki.
- Ki vagyok rúgva?
Visszafordultam és ránéztem.
- Bergert kérdezd, nem én vagyok a csapatfőnök.
- Mindenki tudja, hogy akit te nem találsz elég profinak, az repül… - közben pedig a lányra pillantottam, aki láthatóan már majdnem megint bőgött.
- Nem tudok róla, hogy bajom lenne a munkáddal. Meg vagyok vele elégedve.
- Azt tudom, de – Brittára pillantott – az ellenséggel barátkozom.
Összeráncoltam a homlokom.
- Ki szerint is?
A fejével a home felé bökött.
- Jah! Na gyere! – mondtam gúnyosan, azzal Brittához léptem, megfogtam a kezét, és berángattam.
Amikor beléptünk mindenki minket nézett. Amikor fél perc elteltével sem történt semmi, felment bennem a pumpa.
- Basszátok meg hozzatok már egy kibaszott széket, meg terítéket! Nem tűnt fel, hogy vendégünk van?!
Senki még csak meg sem mozdult. Néma csend, és döbbent arcok.
Brunora néztem, aki felállt, hozott egy széket, amit letett Franké mellé. Erre a többiek elkezdtek felállni a környékről.
- Aki feláll, és kimegy azon a kibaszott ajtón, az vissza se jöjjön többet, mert kirúgatom.
A fiúk Gerhardra néztek.
- Ő választhatja meg kivel akar dolgozni, benne van a szerződésében. Egyébként pedig –állt fel – Britta kedves üljön le. – és kihúzta a lánynak a széket.
Kissé esetlenül, és félve, de leült.
- És csak hogy tisztázzuk! Nekem két emberrel van bajom a Red Bullnál, az egyik Raikkonen, a másik Horner! Ha velük jön be valaki, és azt kiherélem! A többiek ellen nincs kifogásom! Sebet pedig mindketten kedveljük Brunoval! – azzal leültem a helyemre a brazil mellé.
- Remek beszéd volt! –súgta vigyorogva.
- Igazam volt, és kész! Akinek meg nem tetszik az majd kap a képébe! Nem ezen a szerencsétlen csajon kell leverni, hogy a főnöke egy paraszt! –válaszoltam olyan hangerővel, hogy kb. mindenki hallja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése