Driven - Felpörgetve 20.

20.rész
Evanescence - Lithium
http://www.youtube.com/watch?v=PJGpsL_XYQI
Bekaptam egy falat csipszet, és közben kínos lassúsággal elrágtam Chris arcát fürkésztem. Láthatóan nem rajongott azért, hogy esetleg még én is megszorongatom.
- Mi van? Félted a segged?
- Nagyon vicces! –húzta el a száját.
- Ejnye! És hová lett a híren angol jó modor?
- Te sem poénkodnál, ha a te bőröd lenne vásáron! –morogta.
- Azt hittem mindenre elszánt vagy, hogy te nyerj. – kaptam be egy újabb falatot.
- Túl sok irányból szorongatják a tökömet! – sziszegte.
Elvigyorodtam, és huncutul rá mosolyogtam.
- Mi az?
- Semmi. Semmi.
Kicsit dühösebben nézett.
- Csak kíváncsi lennék akkor is ez lenne a véleményed, ha az én ujjaim szorongatnák a nemesebbik testrészed. – felnevettem, és beleharaptam az alsó ajkamba.
Egy pillanatra zavarba jött.
- Csak nem érdekel a lehetőség?
- Hagyd abba jó?
- Mert mi lesz ha nem? Felállsz és elmész? Vagy esetleg már áll is?
Újra egy flörtölős nevetést küldtem felé. Aztán megnyaltam a szám, Chris pedig az álla alá tette a kezét, és rádőlt. Engem bámult. Hosszú percekig ültünk így.
- Szobára? –kérdeztem meg kihívóan.
- Jézusom. – temette az arcát a kezébe.
- Igen?
- Semmi. –azzal felállt.
- Hová mész?
- Nincs is semmi ötleted! Csak hülyitesz! Kicsit fárasztó. Nőj már fel! –azzal elment.
Én meg csak néztem utána döbbenten.
Hülye barom!
Húztam az agyát igen, de közben tudtam is megoldást. De mivel tett a fejemre, így úgy döntöttem a kezembe veszem a dolgokat. Megoldom magam.
Felhívtam a családunk régi ügyvédjét Daniel Arnauldot.
- Igen tessék! –szólt bele.
- Angel Valentine.
- Remek….. Miért hívtál? –kérdezte tárgyilagosan.
- Beszéltem Hornerrel. –tudtam hogy tudja mi a helyzet, nagyapám minden húzásáról tudott.
- Kiváló. Aláírod a lemondó nyilatkozatot vagy sem?
- Mit kell tennem azért, hogy megkapjak mindent?
- Úgy érted a teljes vagyont?
- Igen.
- Nos. Tudtommal ez a lehetőség fel sem merült Jackben. Azt hitte nem kell majd semmi.
- Az a pénz a szüleimé is, úgyhogy kell. Minden kell. Tudd meg mit akar cserébe, és hívj vissza fél órán belül.
- Rendben.
- Mond azt neki érdekel a B verzió.
- Jó.
Azzal letettem.
Az ujjaimmal doboltam az asztalon, majd löktem egyet a mobilon, hogy pördüljön párat.
Kinéztem az ablakon, és láttam, hogy nagy fekete felhők gyülekeznek. Mat halál boldog lesz, hogy esős futam vár rá.
Lassan teltek a percek, majd megcsörrent a telefon.
Nem Daniel volt az, hanem a régi lakás száma. Fogadtam a hívást.
- Tessék.
- Jack vagyok. – közölte kissé mogorván.
- Sejtettem. Gondolom, jobb ha tudod, hogy amikor legutóbb tőlem telefonált Horner lebukott. Tudok mindent. Hogy tiéd a Red Bull, meg hogy a jó öreg Bernie is sütögeti a pecsenyéjét. Jól megdolgoztátok nem mondom. Kivan rendesen.
- És azért hívtad fel Danielt, hogy ezt közölhesd velem? – dörrent rám.
- Nem. Azt már tudom mit tettél meg azért, hogy aláírjam, nem kell az örökség. Most az érdekelne mit akarsz tőlem azért, hogy ha mégis igényt tartok rá, akkor megkapjam.
- Andrettit már nem tudod kihúzni a bajból. Se így se úgy. Ezt jobb ha tudod, mire minden jogi szarság elintéződik, majdnem december lesz. Csak úgy mellesleg, ebben nem volt benne a kezem. – recsegte.
- Azt mindjárt gondoltam. Igazából nem is ez a célom vele. - dünnyögtem.
- Akkor mi? Ha én nem segítek Hornernek majd te fogsz? Miért? Mert a szeretőd? Csupa szívjóságból? He?
- Nem érdekel az fatökű barom. Inkább arra válaszolj, amit kérdeztem.
- Rendben.
- Mi a csali?
- Ha a jövő héten aláírsz mindent, még hétvége előtt kap Andretti háromszázmilliót, hogy egy jó darabig ne legyenek anyagi gondjai.
- Halljam! –fakadtam ki.
- Azt akarom, hogy ülj be annak az ausztrálnak a helyére.
- Ausztrál? Miféle…. Webber helyére?
- Igen.
- A Forma 1-be? – szaladt feljebb a hangom fél oktávot.
- Igen.
- Te megörültél. Mégis hogyan.
- Emlékszel?
- Ráakarod venni Mateschitzet? Minek? Miért jó ez neked?
- Egész életemben azt hallottam tőled, hogy te vagy a legjobb. Meglátjuk mire mész a nagy halakkal, igazi autóban. –mondta gúnyosan.
- Remek. Sose voltál normális! –dünnyögtem.
- Még nem fejeztem be!
- Sejtettem! Mit akarsz még?
- Menj hozzá az angolhoz. –közölte halálos nyugalommal.
- Részeg vagy?
- Nem.
- Ugye most csak szívatsz?
- Nem.
- Mégis minek menjek hozzá? És miért pont hozzá?
- Mert úgy kellett meggyőznöm hogy vállalja, hogy addig duruzsol a füledbe, amíg igent mondasz, alig sikerült megtörnöm. És most elbaszta. Pontosan tudom, hogy túl makacs vagy ahhoz, hogy engedelmeskedj bárkinek is. Én pedig még látni akarom, ahogy veri a fejét a falba, hogy nem azt csinálta, amit mondtam neki. Az pedig külön élvezet lesz nézni, ahogy téged ízekre szed a sajtó, amiért a saját tulajdonú csapatodban versenyzel, ez elég kínos lesz mindenkinek. Ha elfogadod, még december előtt hozzá kell menned, a részvényeidet, pedig még három évig nem ruházhatod át senkire.
Örültem, hogy nem lát, mert most az arcomat a kezembe temettem.
- Igen vagy nem? Most azonnal kérem a választ!
Vettem egy nagy levegőt.
- Tehát, ha aláírok mindent, Andretti megkapja a pénzt, hozzámegyek Hornerhez, a csapata kint lesz a szószból, én versenyezhetek a Forma 1-ben, és milliárdos leszek. –foglaltam össze.
- Ügyes kislány!
- Meddig nem válhatok el tőle?
- Házasságkötéstől számított öt évig.
Halkan felnyögtem. Ez már kínzás! Istenem!
- Sosem fog belemenni.
- Nehogy azt hidd! A csapat az élete, bele fog menni.
- Nos?
- Igen. –nyögtem ki erőtlenül.
- Helyes. Szerdán délelőtt nálam.
- Ott leszek.
- Remélem is!
- Újabb kitételek?
- Ennyi az összes. Nekem ez éppen elég! –gúnyolódott, majd letette.
Ráborultam az asztalra.
Édes jó Istenem most segíts meg! Nem sok hiányzott ahhoz, hogy bőgni kezdjek, és ordítva rohangáljak a bokszban.