Driven - Felpörgetve 22.

22.rész

Közelebb lépett, de én hátráltam. Bólogatott, majd átment a szoba másik végébe.
A hűtőhöz mentem, és kivettem egy palack ásványvizet. Kiakartam tölteni, de úgy remegett a kezem, hogy csak kilötyögtettem.
Belekapaszkodtam a pultba, és próbáltam nem összeesni.
Éreztem hogy Chris mögém lép.
- Ne haragudj…. Elvesztettem a fejem…
Próbáltam bólogatni. Hallottam, hogy kivesz valamit a szekrényből.
Megfordultam, és a kezembe adott, egy kis adag vodkát.
- Idd meg. Aztán feküdj le. Látszik, hogy ki vagy készülve.
- Az orvos adott egy enyhe altatót, meg nyugtatót. Ezekre nem szabad inni.
Zavarban lett.
- Persze. Persze. Igazad van. Ne haragudj. –kivette a kezemből, és letette a pultra – Főzzek esetleg egy teát?
- Semmit.
Szorosan összefontam magam előtt a karom.
- Ne haragudj. Elvesztettem a fejem. Nagyon lesokkolt a hír, de ez nem mentség. Többet ilyen nem fordul elő. –mondta szégyenkezve.
Bólogattam.
Közelebb lépett, és átkarolt. Hagytam, de észrevette, hogy mennyire remegek.
- Hívjam fel Bergert, hogy jöjjön át?
Megráztam a fejem.
- Szólok neki, rendben?
- Nem kell. - böktem ki alig hallhatóan.
- Szükséged van rá.
Elengedett, és keresni kezdte a telefonját, de az enyém akadt a kezébe.
Átadta.
- Hívd csak fel.
- Nem kell. Már jól vagyok.
Közelebb jött, és átkarolt.
- Dühös voltam, azért mondtam olyan marhaságokat. Nem kell Angliában laknod, ha nem akarsz. De a téli felkészülési időszakra, egy pár hétre talán ajánlatos lenne a gyárban lenned. Még Seb is beköltözik ilyenkor…. Talán az lesz a legjobb, ha csak akkor találkozunk, amikor muszáj. A munka, vagy a rendezvények miatt. Azt csinálsz, amit akarsz, de arra kérlek néha tartsd szem előtt a csapat hírnevét. Végül is te vagy az én főnököm, nem fordítva.
Halványan elmosolyodtam.
- Talán ha beadom a felmondásom, akkor megússzuk ezt az egészet. – húzta el a száját.
- Sosem engedné. Hidd el.
- Felhívott az ügyvédetek.
- Igen?
Bólintott.
- Azaz Arnauld. Jack azt szeretné, ha szerdán én is veled mennék.
- Minek?
Mély levegőt vett, és kifújta.
- Ha aláírtad a papírokat, akkor azt akarja, hogy a polgári esküvőt is tartsuk meg.
- Máris? – fakadtam ki.
Bólintott.
- Biztosra akar menni a nyomorék. – éreztem, hogy a könnyek végig futnak az arcomon.
- Szerintem is…. Próbáltam ragaszkodni ahhoz, hogy évvégén tartsuk meg, de hiába.
- Van még valami…
Nem akartam tudni mi az, egyszerűen szerettem volna magamra húzni a takarót, és pihenni egy kicsit. Minden tagom ezért kiáltott.
- El kell kezdened, a felkészülést. Kanadában már neked kell beülnöd Mark helyére.
- Menet közben szálljak be egy ismeretlen szériába, autóba, és csapatba? Megőrültél? Ilyen gyorsan özvegy akarsz lenni? – borultam ki teljesen.
- Nem én találtam ki! –tárta szét a karját tehetetlenül.
Lerogytam a kanapéra, a kezembe temettem az arcom, és csak zokogtam, és nyögtem kínomban.
Kopogtattak. Hallottam, hogy Chris kinyitja.
- A legjobbkor.
Éreztem hogy valaki átkarol, ismerős volt az illata.
- Gondoltam megnézem lenyugodtak e már a kedélyek.
- Igen…. le…..- motyogta Chris.
Egyszerűen csak hozzábújtam Gerhardhoz, és belefúrtam az arcom a vállába.
- Mi történt még? Bántott? –kérdezte keményen.
- Nem… De Jack…..
- Mi van Jackkel?
Olyan erősen rázott a sírás, hogy egy szót sem tudtam tovább kinyögni.
- Mi van még?
Chris elmondta.
- Azért készüljetek fel minden eshetőségre. Lehet hogy lesz még egy-két húzás a szerződésben.
Megsimogatta a hátam.
- Mi lenne ha visszavinnélek a szállóba, és kialudnád magad? Rád fér.
Csillapodott a sírás, és kezdtem megnyugodni.
- Már jobb.
- Jól van. Ettél már?
- Amikor felkeltem.
- És azóta?
- Csipszet evett a csapatnál. –szólt közbe Chris.
- Megint a régi nóta? Depresszió, és koplalás? Azt hittem ezen már túl vagy.
- Túl vagyok, csak.
- Nincsen csak! Rendbe hozod magad, és eszünk valamit! Nyomás. –azzal betuszkolt a kamion fürdőjébe, és rám zárta az ajtót.
Kinyitottam a csapot, de még így is mindent hallottam, amit Chrisnek mondott.
- Ez a kirohanásod most nagyon nem jött jókor!
- Elszakadt a cérna.
- Vettem észre! És egyáltalán! Mióta vered te a barátnőidet? Normális vagy?! Megütni egy nőt?! Sose voltál ilyen!
- Egy ujjal sem értem volna hozzá, ha józan vagyok….
- Micsoda felismerés! Végre!
- Gőzöd sincs, mennyi gondom van! Ki kell engednem a feszültséget.
- De lenne, ha elmondanád! Talán tudnék segíteni, hogy ne tedd őt tönkre még inkább!
- Amióta az öregé lett minden, a srácok a gyárban nem kapnak fizetést. Sokan el akarnak menni, nem tudjuk fizetni a beszállítókat. Mark perrel fenyeget, közben meg Sebbel tépik egymást a sajtóban és a pályán. A kocsit elterveztük, és állandó problémák vannak az aerodinamikával, és a gumikkal. Ecclestone szorongat, hogy nem áll mellém az FIA előtt ha bármi van, ha nem mutatkozik be Angel minél előbb. Jack húzásai meg a hab a tortán! Ráadásul még legyen idegrendszerem a kis asszony húzásaihoz is! Ennyi nem elég?
- Miért nem mondod el neki?
- Minek! Ahogy látom Jack most éppen eléggé földbe döngölte.
- Christian! Angel okos lány, hidd el én tudom. Ha hagyod, biztosan segít a csapat körül. Ért a fejlesztésekhez, és az emberekhez. Nem olyan sárkány, és hisztérika, mint amilyennek mostanában láttad. Évekig éltem vele. Ismerem. Had hogy menjen a maga feje után, bízz benne. Andrettiéket is elég jól helyre rázta, pedig tudod mennyire nem jöttek az eredmények. Hírtelen haragú lány, és instabil, de ha otthagyod, és lenyugszik, akkor utána megtudod győzni észérvekkel. De ha csak pörölsz vele, akkor mindig ez lesz a vége, csak tépitek majd egymást. Legyél kicsit türelmesebb.
- Miért pont én?
- Mert te vagy az idősebb, és a férfi.
- Nem tudom Gerhard. Te jobban boldogulsz vele, mint én.
- Talán mert már évek óta ismerem. Menni fog. Bízzál már egy kicsit ember!
Jó alaposan megmostam az arcom, rendbe szedtem magam, és felraktam egy kiló festéket, hogy kinézzek valahogy.
Mire kimentem Gerhard összepakolta a rumlit.
Chris felállt és eltűnt a fürdőben.
- Gyere! Majd utánunk jön!
Lesétáltunk a csapat ebédlőjébe, és leültünk az egyik asztalhoz.
- Hallottam miket mondtál neki…
- Tudom. Azért faggattam ki.
- Nagy teher van a vállán.
- Igen. Ha már úgyis a férjed lesz, egy kicsit segíthetnéd.
- Ha hagyja….
Belépett Chris, és odajött hozzánk.
- Leülhetek?
- Persze. – mondta az osztrák, én meg biccentettem.