Through Hearts and Tracks 50.

50.rész

A vacsora remekül sikerült, az ételek kiválóak voltak, és a társaság is jobban alakult, mint vártuk. Ugyanis bent összefutottunk Eddie legnagyobb zenész cimborájával Bonoval, a U2 frontemberével. Hát igen, ezzel jár, hogy mint kiderült ebben a városkában elég nagy az egy négyzetméterre jutó hírességek száma pl. Damon Hill, Van Morrison, Enya és még sorolhatnánk.
Bár az elején végig kellett hallgatnom Bonotól, hogy Eddie mekkora macsó, nőcsábász, végül egészen jó kis fecsegésbe keveredtünk, és remekül összehaverkodtunk, sőt egy versenyemre is meghívtam.
Mire hazaértünk már javában elmúlt éjfél, úgyhogy be is dőltünk aludni.
Az elkövetkező pár nap is ilyen isteni nyugalmas, és csöndes hangulatban telt, nagyjából a környék bejárása, dublini vásárlás, és nagy szex jelenetek váltották egymást.
A hétvége közeledtével felmerült bennem, hogy esetleg, talán megnézhetnénk a versenyt a tvben, de végül elvetettem. Minek? Ha benne vagy az sokkal jobb, mint nézni, Seb miatt a F1-hez semmi kedvem sem volt.
Vasárnap késő délután Eddie, úgy döntött, bekapcsolta a laptopját, hogy elintézzen pár fontos emailt, én pedig, egy romantikus könyv mellett döntöttem, így, letelepedtünk a nappaliba, ami ebben a koraesti álmatag fényben is pazarul festett.
A bejárati ajtó után picike előtér lábtörlőkkel a cipők számára, és többféle méretű és fazonú papuccsal, jelezve az érkezőnek, hogy ne utcai cipővel trappolja végig a lakást. Belépve nappaliba a fal mellett kétoldalt régi típusú sötétbarna kis szekrényekkel, a baloldalin egy kis fém tartón mindenféle kocsi kulcsokkal, a másikon jobb oldalt a felbontott, és felbontatlan levelek, újságok kupacával. Mindkettőn hatalmas kínai mintás váza friss rózsákkal.
A falak fehérre voltak meszelve, a padlóborítás barna terméskő, rajta vastag puha szőrős fekete szőnyegek, majd az impozáns mégis egyszerű szintén fehérre festett kandalló, valamint az erre merőlegesen egymással szemben helyezett két régebbi típusú kényelmes sötétbarna diófa és bőr kanapé, és az ezek közt terpeszkedő széles téglalap alakú szintén sötétbarna diófa dohányzó együttese igazán lakberendezési újságba kívánkozott. A falakra akasztott kovácsoltvas díszek, pedig teljessé tették a látványt.
Teljesen belemélyedtem Lisa Kleypas: Lady Sophia szeretője című könyvébe, így kissé ijedten kaptam fel a fejem, amikor, majd egy órával később elég durván csapta le a gép fedelét.
Felpillantottam, és megláttam Eddie gondterhelt arcát.
- Baj van? –kérdeztem aggódva.
Fáradtan nézett vissza.
- Rossz hírek?
- Nem. Nem az én ügyeimmel van gond. –mondta higgadtan.
- Akkor? Miért kell harapófogóval kihúznom belőled mindent? – kérdeztem morcosan.
- A kis németed.
Összehúztam a szemöldököm.
- Egy nem az Én németem. Kettő mi van vele?
- Hát Mark mögött haladt a második helyen, és addig – addig erőltette az előzést, hogy tömegkarambolt okozott. Kiejtette saját magát, Markot, Kimit, Hamiltont, meg Kubicát, és Alonsot.
- Hűűű ezt hogy csinálta? –kérdeztem döbbenten.
- Mögötte jött a fél mezőny, amikor meglökte az autója seggével az ausztrált, az nekiment a falnak, Sebastiannal meg leszakadt a hátsó szárnya. Webber visszapattant a pálya közepére eltalálva Kimit, meg Hamilton, a lengyel meg a spanyol úgy esett ki, hogy Sebastian ment tovább hátsó szárny nélkül, a következő kanyar előtt megcsúszott, és ő is keresztbe állt, és a mögötte jövő két zseni meg belerongyolt.
- És most ő közutálat tárgya, Olaszba, Németbe, Spanyolba, Lengyelbe, Angliába, Ausztriába, és Ausztráliában. Baszd ki! Ízekre szedik…- böktem ki megrökönyödve.
- Azám. De ő állítja, hogy nem ő volt a hibás, szerinte Mark nem hagyott helyet, holott nem is volt hely, egyértelmű, hogy ő volt a hibás.
- Szerencsétlen…. – mondtam letörten – Még az ág is húzza.
Eddie keserűen felnevetett.
Hosszan néztem, és egyre inkább az volt az érzésem, hogy Eddie valamit nem mond el.
- Miért érzem azt, hogy van még valami?
- Talán mert így van. De ne is törődj vele.
- Most jön az hogy nem fontos, de közben marhára az, csak nem akarod hogy amiatt, amit Seb csinált. bűntudatom legyen. Félsz hogy magamat hibáztatnám, hogy kétségbeesésében hülyeségeket csinál. – mondtam ki mérgesen – És igazad van is. – csuktam be a könyvet lemondóan.
- Tudom. De ha annyira akarod…- dünnyögte. – Hát egy összeverekedett Markkal a pálya szélén a pilóták, és pályabírók szedték szét őket. Aztán amikor bevitték őket a rutin vizsgálatra kiderült, hogy Seb nem tiszta.
- Jézusom megint beszedett valamit?
- Nem. Ivott.
- Mi????????????? –ugorottam fel a kanapéról.
- Igen. A véralkoholszintje 1,10 ezrelék volt, kb. 4 pohárka wyskit ivott dél körül. Állítólag senki nem vett észre semmit, csak hogy ebéd után eltűnt, és fél órával rajt előtt került meg, de jó kedvű volt vidám, meg viccelődött senki nem sejtett semmit.
Lerogytam a dohányzóra, szemben Eddievel.
- Jaj Istenem….Mond hogy nem tiltották el….- néztem rá könyörögve.
- Két hét múlva lesz majd a meghallgatás. –mondta fáradtan.
- Remek. – kétségbeesetten néztem Eddire.
- Itt hagyd abba! – veszekedett rám.
- Mit? –kérdeztem meglepetten.
- Ezt a bánatos kis kutya tekintetett, meg hogy hívjam fel az ügyvédemet, és segítsünk rajta.
- Én egy árva szóval sem mondtam, hogy…- védekeztem.
- De gondoltad! –mutatott rám mérgesen.
- Inkább felötlött bennem. – morogtam rá.
- Utálom, mikor rád jön a Teréz anya program!
Felnevettem, ez már inkább komikusan mint dühösen hatott, Eddie is elvigyorodott.
Hosszú percekig néztük egymást, majd Eddie nagyot sóhajtott.
- Felhívom Markot…- morogta, és előtúrta a zsebéből a telefont, és tárcsázott.
Odahajoltam, és adtam egy puszit, és megsimogattam az arcát.
- Köszönöm…- suttogtam.
- Persze, persze….
Kb. fél órát értekeztek, mire Eddie letette.
- Hna?
- Hát nem túl rózsás a szintu, tekintve, hogy már ha közúton elkapnak egy pilótát gyorshajtásért, az is komoly procedúrával jár, pláne ha pályán csípik el, hogy ivott, verseny közben. Marko szerint, legrosszabb esetben több éves eltiltást is kaphat.
- Fasza! És mi a legjobb eset?
- Év végéig felfüggesztés, minden futam, és minden teszt alól.
- Ez egyre jobb!
- Ugye? Felhívom Christ!
Bólintottam.
Eddie tárcsázott.
- Szevasz! Beszél…. Tudom, hogy éppen ezer felé áll a fejed! De ez FONTOS! – kiabálta – Beszéltem az ügyvédemmel, tudod Marko Casiraghival. Igen, igen, aki a múltkor is intézkedett……Nem gond, majd én megoldom….. Igen nekem is ezt mondta, de tudod milyen, a múltkor is elintézte amit ti nem tudtatok, úgyhogy beszállnak az ügybe, ártani nem árthat….. Igen tudja, ő találta ki – nézett rám szúrósan -. Uhum. Nem mondom ezt, hogy nem értem meg, de ez már kicsit sok. Igen. Nem itt minden rendben. Tényleg és most hol van? Ez jó ötlet, hátha jót tesz neki. Nincs mit. Átadom. Szia.
Kérdő pillantást vetettem rá.
- Semmi extra, az ő aktakukacaik sem jutottak többre, de Markoval többre mennek. Kérdezte, hogy te tudod e mondtam, hogy te találtad ki. Sebet meg hazaküldte a szüleihez, kivitték a reptérre és feltették egy gépre, a szülei majd Frankfurti reptéren várják.
- Reméljük tudnak rá hatni….
- Kétlem, de talán jó tesz neki, egy kis hazai levegő…
- Lehet…
Az este további része csendesen telt, összedobtunk egy spagettit, és ágyba bújtunk, Eddie még levelezett valamit a csapata sajtósával, én meg tovább olvastam a könyvet, aztán éjfél előtt valamivel úgy gondoltuk ideje aludni, hiszen másnap már pakolnunk kell, hiszen kedden utazunk az új versenyhelyszínre, mert míg a F1-eseknek jön egy hónap szünet, addig nekünk Indyseknek közben lesz két versenyük.
Megint jól aludtam, de egyszerre minden rosszlett, megint Melbournben voltunk, a boxban ültem az autóban, Sebastian, pedig kint állt előttem a szakadó esőben, a szerelőim sorfala előtt, és a nevemet kiabálta.
Arra ébredtem, hogy Eddie rázza a vállam.
- Édes ébredj! Ébredj hallod!
Kinyitottam a szemem, és korom sötét volt. Nem láttam semmit.
Hallottam, ahogy iszonytatosan nagy vihar tombol kint, dörgött az ég villámlott, és az eső kegyetlenül verte az ablakot.
- Rosszat álmodtam.
- Sejtettem, de nem erről van szó…- mondta rosszallóan.
Ekkor hallottam meg.
Mintha valaki igyekezett volna túlkiabálni az ítéletidőt. Nem értettem mit ordít, de az biztos, hogy ember volt.
- Ki ez az idióta?
- Menj az ablakhoz, és nézd meg magad! – dünnyögte.