Driven - Felpörgetve 39.

39.rész

A tárgyalás elsöprő sikerrel zárult, mindketten kaptuk a gratulációkat, az angol is vidámnak tűnt, de én azért nem voltam maradéktalanul boldog.
Aggódtam hogy mi lesz Chris reakciója ha kettesben maradunk, nem akartam újabb hajtépést, de a korábbi esetekből kiindulva semmi jót nem reméltem.
Mire a lakásajtóhoz értünk, inkább voltam levert, mint vidám, kedvetlenül léptem át mögötte a küszöböt.
Ahogy bezárult a bejárati, vártam a cirkuszt.
Helyette úgy kapott fel, mint egy tollpihét, és többször nevetve is megpörgetett. Amikor letett, még egy nagy puszit is kaptam.
- Végre! Végre a francba is! Valami jól alakul! –sóhajtott fel megkönnyebbülten, majd átölelt.
Mindenre fel voltam készülve, csak erre nem, álltam ott mint valami sóbálvány.
- Nem is örülsz? –kérdezte döbbenten.
- De persze.
- Nem úgy tűnik! –húzta el a száját.
- Azt hittem kapok majd a pofámra!
Értetlenül nézett rám.
- Amiért én elintéztem, te meg hiába tárgyaltál velük majdnem egy napot. Elintéztem, de neked közben nem osztottam lapot.
- És azt hitted hogy ezért majd ordítani fogok? –vonta össze a szemöldökét.
- Kevesebbért is kaptam már lebaszást.
Kedvetlenül bólogatott.
- Gondoltam, talán megünnepelhetnénk a sikered, de látom hogy nem én vagyok erre a legmegfelelőbb. – közbe akartam vágni, de nem hagyta, egyszerűen leintett – Amúgy is késő van, legalább holnap kipihenhetjük magunkat. Megyek lefekszem! Jó éjt! –azzal elvonult a dolgozóba.
Letusoltam, aztán leültem a nappaliba átnézni az emailjeimet.
Amikor tíz óra felé lekapcsoltam a villanyt, Chris ajtaja alatt még fény szűrődött ki.
Halkan kopogtam, de nem jött válasz, így benyitottam.
Az asztalnál ült, egy köteg irat, egy pohár ital, egy laptop és jó pár vaskos levél társaságában.
Odasétáltam mellé, és neki dőltem a széles asztalnak, csak akkor tűnt fel neki hogy nincs egyedül.
- Hogy kerülsz ide? –kérdezte zavartan.
- Kopogtam, nem jött válasz, így gondoltam benézek. Azt mondtad korán lefekszel.
Rápillantottam az asztalon heverő papírokra, és a gép monitorjára, a legtöbb fizetési felszólítás, vagy foglalási végzést volt.
- Bajban vagyunk?
- Hogy? Nem. Nem céges iratok. Ezek az enyémek. Most próbálok rendet tenni. – végül ledobta a kezében lévő papírt, és ivott egyet a pohárból.
Elcsentem egy lapot, és megnéztem már hetekkel ezelőtt lejárt a befizetési határidő.
- Eladósodtál igaz?
Kivette a kezemből.
- Vannak anyagi gondjaim, de megoldom őket. Voltam már rosszabb helyzetben is.
- Aggódom érted. – kezdtem el masszírozni a vállát.
- Nem kell. Ezek az én tartozásaim, még az előttiek hogy elvettelek, téged nem terhel kötelezettség.
- Chris! – ültem az ölébe – Kérlek. Kihúztalak a bajból a tárgyaláson, mert a Red Bull az én cégem is, had segítsek most neked is. A férjem vagy. Tudom, hogy derogál az egódnak hogy egy nő segítsen. Én viszont szívesen tenném… - néztem rá kedvesen.
Fáradtan bólintott.
- Elmondod?
- Egy – két drágább autóm kivételével mindenem elúszott. Annyim van, amit ebben a lakásban látsz. Egy csöveshez mentél hozzá édes! – mondta keserűen.
- Egy okos, és talpraesett csöveshez, aki egész jól irányítja ezt a kócerájt. – bújtam hozzá.
- Kedves vagy. – simogatta meg az arcom.
- Mennyi a kintlévőséged? –néztem rá komolyan.
- Kicsit több mint hat millió.
- Euró?
- Igen.
Fújtam egy nagyot.
- Ezt mind fizetésekre, és beszállítóknak fizetted ki?
- Igen.
- De hát akkor ha ezeket számlával tudod igazolni, akkor minden rendben!
- Rendben?
- Persze!
- A Red Bull visszautalja neked a pénzt, és kész. A tőke növelést pedig minél hamarabb elintézzük, és akkor később sem lesz gond. – mosolyogtam rá.
- Te vissza akarod nekem utalni amit magánemberként kifizettem a cégért?
- Persze, hiszen csak úgy tudtál fizetni ha kezességet vállaltál a Red Bullért, és a céges számlára utaltad a pénzed, majd onnan tovább, mindennek nyoma van, és így törvényesen kapod vissza ami a tiéd. –lelkendeztem – Látod nem is én segítek rajtad, hanem a te drága Red Bullod! – kacsintottam rá.
- Kezdem azt hinni, hogy mégiscsak sokat örököltél Jack génjeiből. Zseniális vagy. Egyre inkább hiszek abban, hogy Gerhard igazat beszélt rólad. Igazi kincs vagy. Okos, talpraesett, kegyetlenül jól tárgyalsz, és nagyon dögös vagy. Vezetni ugyan még nem láttalak sokat, de ha abban is fele olyan jó vagy mint gondolom, akkor össze kellene tennem a két kezem, hogy te vagy a feleségem.
- Nem beszélve a borzalmas természetemről, az elszívott cigijeim mennyiségről, a mocskos számról, a viselkedési tudásom hiányáról, és hogy az elmúlt egy évben az összes amerikai playboy ágyában megfordultam. Naná hogy főnyeremény vagyok. – mondtam szarkasztikusan.
Elmosolyodott.
- Ha javasolhatom intézd el gyorsan az átutalásokat, nehogy még beállítsanak foglalni, mert azt nem tudom hogy magyarázzuk ki. – mondtam kedvesen.
Szorosan hozzám bújt.
- Nem akarsz mégis velem ünnepelni?
- Én eddig is akartam, te állítottad, hogy nem.
- Leszólok a konyhára, hogy küldjenek fel valamit, meg egy üveg pezsgőt.
- Jól hangzik. Legyen valami édes pezsgőt. Moet & Chardon Rosét.
- Rendben. –emelte fel a telefont, de rátettem a kezem a billentyűkre.
Úgy döntöttem, hogy most feladom a labdát Chrisnek, aztán ahogy esik úgy puffan.
- Mi lenne ha epret is kérnénk?
Lágyan megcsókolt.
- Tetszik a terved. Egyéb kívánság?
- Kapcsold ki a mobilod, ezt pedig húzd ki a falból.
- Ezer örömmel.
Pár perc alatt elintézte a konyhát, majd kikapcsolta a mobilt, és az asztali telefont pedig kihúzta, kitessékelt az öléből, és felállt.
- Veszek én is egy forró fürdőt.
- Remek ötlet.
Megdörzsölte az állát.
- És talán megborotválkozom. –morfondírozott tovább amíg átment a fürdőbe.
Igyekeztem elrejteni a mosolyom, majd visszamentem a nappaliba, és bekapcsoltam a tvt.