Driven - Felpörgetve 54.

54.rész

Amikor Chris szobája elé értünk, akkor lépett ki Adrian.
- Tehát Emma bent van! – tudatosítottam magamban.
Úgy éreztem magam, mintha gyomorszájon vágtak volna. Képtelen voltam megszólalni, csak biccentettem.
- Angel… Eddie.. –fogott kezet az írrel.
- Hogy van? –kérdezte Irvine.
- Jobban.
Én továbbra is csak bólogattam.
- Még nem tudtam gratulálni neked ehhez a remek eredményhez. – mondta Adrian színtelen hangon.
- Kösz. – de csak a padlót néztem.
- Chris kért meg hogy hozzam be, beszélni akar vele.
- Szólok Emmának, hogy…
- Oké. – közöltem gyorsan.
Adrian eltűnt, majd pár pillanattal később Emmával jött ki.
Nem néztem rá, csak egy halk „Hello”-t mondtam, és beléptem a kórterembe.
- Szia. Kösz hogy bejöttél. – közölte Chris.
Megrántottam a vállam, de nem néztem rá, leültem az ágya melletti székre.
- Eddie mondta hogy kerestél. –továbbra is a padlót fixíroztam.
- Igen.
- Mit szeretnél? –sóhajtottam fel.
- Láttam a délutáni edzést, remekül mentél. Ilyen eredményt még csak álmodni sem mertünk.
- Értem.
- Mario mondta, hogy Ciaron… nos nem találta veled a hangot.
- Nem gond. Majd kialakul.
- Hallottam Markról is. Még nem beszéltem vele de Ann szerint nem vészes, de egy darabig nem ülhet autóba, úgyhogy neked kell…
- Nem gond. Megoldom, a csapat számíthat rám, megteszem amit kell, meg amit tudok.
- Köszönöm.
Megrántottam a vállam.
- A jelen helyzetben nem tudom, hogy Mark szerződését felbontsuk, vagy maradjon évvégéig.
- Maradjon, ha Isten ments bármi történne, akkor még beugorhat a helyemre, vagy Sebére.
- Én is erre gondoltam.
- Szuper.
- Charlei megkért, hogy a jövőben ne kellejen rock zenét hallgatnia, a mi rádiónkból. Legalábbis időmérőn, és versenyen ne.
- Jó. Akkor majd nem hallgatunk.
- Oké.
Hosszú percekig néma csöndben ültünk, majd Chris újra megszólalt.
- Sajnálom, ha tegnap nagyon durva, és …
- Semmi gond. Nem ügy. Nem vettem magamra. – mondtam simán, és a változatosság kedvvért, most az oldalsó csempefalat bámultam.
- Értem. Ha nem akarsz beszélni róla, akkor nem….
- Nem akarok.
Nagyot sóhajtott.
- Van még valami?
- Semmi más.
- Nekem lenne.
- Hallgatlak?
- Ne értsd félre! Csak annyi, ha bekéretsz bejövök, de kérlek vedd figyelembe, hogy nem szeretnék „vele” találkozni. – mondtam kissé idegesen és a farmerom oldal varrását kezdtem el piszkálni, tudtam, hogy tudja, hogy Emmára célzok – Hálás lennék.
- Jó. Ha ezt szeretnéd, akkor…
- Ezt!
- Rendben.
- Kösz. Ha nincs más, akkor én…
- Persze. Sok sikert holnapra.
Bólintottam, majd felálltam, és a nélkül hogy felé néztem volna kimentem.
- Mehetünk. – Emmát egy pillantásra sem méltattam.
- Oké! Akkor, sziasztok. –rázott kezet velük Eddie.
Biccentettem, majd sarkon fordultam, és az írrel az oldalamon kisétáltam az épületből.
- Nem akarok beleszólni, de…
- Akkor ne tedd!
- Oké. Látom Chrissel vita nélkül tudtatok beszélni.
- Igen, mert tőmondatokban kommunikáltam.
Eddie felnevetett, majd szó szerint hozzám vágta a kulcsot.
Feltartottam, és kérdőn néztem rá.
- Meggondoltam! Vezethetsz! – nevetett tovább.
Beszálltam, és ráadtam a gyújtást.
- Miért?
- Mert ezzel elrontottad az örömét.
- Azt hittem ezer éves cimborád.
- Az is. De attól még egy fasz, és ez nem változtat a tényen. Sajnálom persze, de most legalább visszakapja a kölcsönt.
- Fújsz rá valamiért? –néztem rá érdeklődve.
Megrántotta a vállát.
- Eddie?
- Igen.
- Nő vagy üzlet?
- Nő.
- Megdugta a csajod? –kérdeztem döbbenten.
Eddie villámló tekintettel nézett rám.
- Szóval igen.
- Igen, én meg megdugtam Bevet. De azért ha kavarnék veled az jobban fájna neki.
- Hogy mi? – éppen hogy csak le tudtam fékezni a piros lámpánál – El kell mondanod Eddie!
- Semmi extra. –rántotta meg a vállát – Egy csinos barnával kavartam még tavaly, egy grid csaj volt, de jó numera. Az egyik versenyen előtt láttam hogy a Red Bull home hátsórészéből jött kifelé Chrissel az oldalán, akinek le volt csúszva slicce.
- Ebből szűrted le?
- Mindkettőn látszott, hogy mivel töltötték az idejüket, ha érted mire gondolok.
- Oh.
- De persze senki nem mondott semmit, amikor meg kérdőre vontam a csajt, azt mondta Chris mászott rá.
- És igaz volt?
- Igen. Állítólag nem gondolta, hogy én ezt felveszem.
- És te meg megdugtad Beverley-t?
- Meg. Amikor kiderült, hogy Chrisnek nem ez az első alkalom, akkor Bev berúgott, és nálam keresett vigaszt. Nem küldtem el.
- Huh. És ezek után még a barátod?
- Igazából Beven borult ki, amikor még aznap este visszament hozzá, lefeküdt vele, és utána közölte, hogy utánam ma csak a második lehet.
- Jézus.
- És aztán kidobta Christ.
- Atyám. – teljesen lezsibbadtam.
Eddie felnevetett.
- Jesszus el ne hidd már!
- Mi?
- Csak vicceltem. Csak vicceltem! Nyugi! Nem velem csalta meg Christ, hanem Martinnal.
- Martinnal?
- Whitmarshhal.
- Ne szívass!
- Így volt esküszöm! Komolyan! Azért ilyet nem tennék. –tette a szívére a kezét.
- Szóval vele szarvazta fel?
- Uhum! –bólintott.
- És a barna az kinek a csaja volt?
- Az enyém, de amúgy is dobni akartam, kapóra jött. Nem szeretem az olyan csajokat, akik átbasznak, pláne a haverommal.
- Chris tudta hogy a te…
- Passz. De egy ilyen kis útszéliért nem éri meg eldobni egy ezer éves haverságot. Úgyhogy jobb ha tudod Martin nem csípi ezek után sem Bevet, sem Christ.
- Szóval Whitmarshnak megvolt Chris nője, aztán Bev meg még az nap este Chrissel…. Undorító. –húztam el a szám - Tehát ezért olyan pokróc a nőkkel? Mondjuk az ő hibája, nem kellett volna agyba főbe csalni a barátnőjét.
- Nem mesélte? –nézett rám döbbenten.
- Semmit nem mesélt magáról.
- Hogyhogy semmit?
- Mondom, semmit. De nem is érdekel.
- Azért előzménye is volt annak, hogy Christian megcsalta.
- Nem érdekel.
- Jó! Jó! – nézett rám széttárt karokkal Eddie.
Majd elgondolkodva kibámult az ablakon.