Driven - Felpörgetve 55.

55.rész

Visszahajtottam a szállóhoz, és megálltam a mélygarázsban.
- Kiszállunk? –kérdeztem kelletlenül.
- Hogy? Jah, persze.
- Nem baj, ha inkább rendelünk valahonnan?
- Mit?
- Hahó! –lengettem meg előtte a kezem, és bezártam az ajtót – Vacsora.
- A portás biztosan tud segíteni, honnan érdemes, kínait rendelni.
- Min gondolkodtál el így?
- Chrissen. Én azt hittem tudtad. Hogy vagy ő vagy Berger elmondta. Az ügy nagy port kavart, sokáig pletykáltak róla.
- Nekem ugyan egyik se mondott semmit, csak azt tudom, hogy amikor az a nő beállított, akkor a férjem –mondtam gúnyosan – olyan lett mint egy sóbálvány.
- El is hiszem, pláne hogy azok után, hogy Bev miatta vetette el a gyereket.
- Mi?? – kiáltottam fel, és a garázs falai visszaverték a szavaimat.
Elkaptam az ír karját.
- Most azonnal mondj el mindent!
- Nem mehetnénk fel ? Evés közben majd mesélek.
- Eddie!
- Jó! Csak menjünk.
Idegesen doboltam a lift rézkorlátján, majd a szobámba lépve levágtam a kártyát az asztalra, és lerúgtam a cipőm, leültem a kanapéra, és rá meredtem.
Töltött magának egy whiskyt, majd mellém ült.
- Ezer éve együtt voltak, de gyerek még mindig nem született. Rengeteg pletyka szólt arról, hogy Chrissel van a gond, még több arról hogy Bevvel.
- De?
- De igazából Chris nem akart. Aztán kb. másfél éve, Bev terhes lett, de Chris nem tapsolt hozzá.
- Azt mondta, hogy tőle nem akart.
- Ahogy én tudom megmondta neki, hogy vagy a gyerek vagy ő.
- Mi??
- Bizony. Nem is hittem volna el, ha nem ő mondja.
Kivettem a kezéből a poharat, és beleittam.
- Aztán?
- Bev elvetette, de nagyon… szóval megviselte, és utána más lett. Addig se volt kedves, de ezután még köpenyegforgatóbban viselkedett. Chris meg verte a fejét a falba hogyhogy mondhatta ezt Bevnek, hogy milyen hülye volt. De már késő volt. Bev ott ütötte vágta Christ, ahol tudta, égette mindenhol, szidta a csapat előtt, a családja előtt. Az bolond meg tűrte. Az italba menekült, és jöttek a kis flörtök, azt hiszem három kis kalandja volt. Az én barnám volt az utolsó, amikor Bev megtudta, akkor jött Martin. Persze Christian nem tudta, hogy Beverly mindenre rájött. Amikor aznap este -Whitmarsh után - lefeküdt vele Chris –a hogy ő mondta – határtalanul boldog volt, hogy végre minden a régi. És jött az igazság, majd összeomlás.
- Micsoda sztori!
- Várj nincs vége!
- Amikor nagy cirkusz után szakítottak, Chris maga alá került, még többet ivott, és mélyen az önsajnálatba süllyedt. Később kicsit javult a helyzet, aztán jött a gyár. A gondok, a pénztelenség, és szépen mindenét eladta. És Emma epizód. Egy újabb gödör, hogy részegen mit csinált és kivel. Szégyellte magát. De nagyon. Egyre mélyebbre került, és egyre inkább tönkre ment.
- És jöttem én.
- Igen. Azt tudom, hogy tetszettél neki, de félt is a dologtól.
- Miért?
- Mert tudta, hogy padlón van. Sokszor mondta, hogy tönkre fog tenni, mert ő már egy roncs.
- Ezt nekem is mondta.
- Nem azért nem akart elvenni, amit hallott rólad, hanem mert belül azért szorongott, hogy mit fog veled tenni.
- Ezt ő mondta neked?
- Miután kiderült, hogy feleségül kell vennie, nagyon berúgott, és én támogattam haza. Dőlt belőle a szó. Attól tartott, hogy Bevet rajtad veri el.
- Úgy is lett.
- Hát…. Igen.
- Ezt miért nem mondtad el?
- Mert megkért rá.
- És most?
- Hát már tök mindegy, ahogy most köztetek állnak a dolgok…. Szerintem a maximum amiben reménykedik, hogy csendes válás lesz, és a céget megtarthatja.
Érdeklődve néztem rá.
- Ezt csak én szűrtem le abból ahogy beszélt.
- Miket mondott?
- Gondolom amit neked, hogy sajnálja.
- Nem nagyon mondta, meg nem engedtem. Ezt a szöveget már ismerem.
Bólintott.
- Akkor? Rendelünk?
- Előkeresem a laptopon, és nézünk valamit
- Helyes!
Két órával és jó pár üres kínai kajás dobozzal később, Eddiehez bújva néztem a tévét.
Valami lökött film ment, ahol Zeta Jones főszakácsot alakít, de fél távnál elaludtam rajta.
Reggel arra ébredtem, hogy Eddie kibújik mellőlem.
Kábán ültem fel, és megállapítottam, hogy a hálóban vagyok, egy pólóban és egy alsóban.
Gondolom az ír hozott át, és vetkőztetett le.
- Hova mész? – kérdeztem kótyagosan.
- A szobámba pár tiszta cuccért, meg egy forró fürdőért.
Rámosolyogtam.
- Bocs hogy elaludtam.
- Nem gond.
- Velem reggelizel?
- Ha visszajöttem, igen.
- Oké. Mit rendeljek neked?
- Kávé, és akármi.
Felnevettem.
- Lekváros rántotta?
- Vicces lány. Sietek.
- Helyes! –nevettem fel, majd elnyúltam az ágyon.
Arra ébredtem fel, hogy valaki simogatja az arcom.
- Fel kéne ébredni szivi.
Rápillantottam.
- Eddie? – frissen borotválva, és üdén kacsintott rám.
- Azt hittem már felkeltél.
- Nem jött össze. Bocs.
- Gyere enni! Rendeltem.
Átkaroltam a nyakát, és adtam neki egy puszit.
- Tündér vagy.
- Ahha. – azzal kihúzott az ágyból.