Seventh shift pace 10.

10.rész

A délután további része nyugisan telt, én nem mentem le, a többiek nem jöttek fel. Ettől azonban nem estem kétségbe, elfoglaltam magam, átnéztem a híreket a neten, válaszoltam a leveleimre, a rajongok kérdéseire a honlapomon , és reagáltam pár hozzászólásukra is az üzenőfalon.
Már öt óra is elmúlt, amikor valaki kopogott az ajtón.
Lusta voltam felkelni az ágyból, így csak kiszóltam.
- Búj be!
Ha nem tetszik, úgyis kizavarom.
Befejeztem még egy hozzászólást egy cikkhez, amit olvastam, majd felpillantottam.
Bruno épp akkor ült le mellém. Nagyon fel volt dúlva.
- Mi történt?
- Nagyon megharagszol, ha előtted ölöm meg Gerhardot?
Leraktam a laptopom, és érdeklődve néztem rá.
- Mesélsz? Vagy hozzam a harapófogót?
- Áhh!
- Hol akarja hogy versenyezz? A Lotusnál? –érdeklődtem gúnyosan.
- Nála!
- Nála?
- A Toro Rossónál.
- Berúgott, vagy beszívott? Ha ilyen jó anyagot szerzett abból én is kérek! –vigyorogtam egyet, majd elterültem az ágyon.
Bruno meg mellém feküdt.
Egy jó darabig némán néztük a plafont.
- Halljuk mi a csavar?
- Nem fog neked tetszeni!
- Már most nem tetszik, mert tudom, hogy minden áron itt akarsz maradni a F1-ben! Vigyen el az ördög!
Bruno felült, és rám nézett.
- Ez csak egy lehetőség! De ha te találsz jobbat, én szó nélkül veled megyek!
- Hát persze! Te és te lázálmaid, a F1-es vb címről… - mondtam lemondóan.
Hosszan nézett a szemembe, de végül csak bele kezdett.
- Gerhard kitalálta, hogy mindketten versenyezzünk nála. A jelenlegi pilótájától szabadulni akar, és a te szponzori háttered, meg ami még nekem megmaradt elég lenne… Feltudnánk futtatni a csapatot…
- Verzio B?
- Teszt a Red Bullnál, és majd döntenek, hogy esetleg tesztpilóta.
- Horner főnöksége alatt? Gerhard miatt könyöradomány? Kéne a halálnak! – néztem rá úgy, mint egy elmebetegre.
- Elmondtad a véleményed, és igazad is van. Bár jobb autó, de oda nem mennék! Haragszom Hornerre, amiért ilyen alacsony és lekezelő ajánlattal jött.
- És mi a gond?
- Te!
- Szóval az osztrák küldött követségbe? –csattantam fel.
- Nem érdekel Gerhard, ő mondott egy lehetőséget, de én azt teszem, amit mondasz! Amíg rád hallgattam, mindig nyertünk, látható, hogy az üzleti lét nem az én világom, a vezetés még megy, meg a szerelés, de az kavarás! Én ehhez nem értek!
- Szóval döntsek én?
- Ahogy mindig, én meg megyek veled, akár a sivatagba is.
- Azaz igazság, hogy nekem is van egy ajánlatom. Illetve kaptam egy ajánlatot, és vihetek bárkit.
Érdeklődve pillantott rám.
- A Ford úgy döntött, hogy a Mustang márkát bedobja az Indybe. Megveszik, pontosabban már megvették a Penskét.
Bruno füttyentett.
- Mit kínál?
- Amit kérek! Kezdetnek évi harminc millát, és négy éves szerződést. Én választom ki a csapattársam. És beleszólásom van a gárdába is, csapatfőnök, mérnökök. Építhetnék magam köré egy csapatot. Lehetnél a társam. Jó fizetés, jó eredmények.
Elgondolkodott.
- Jól hangzik.
- De?
- Nincs de!
- Bruno! Hány ezer éve is ismerlek?
- Minden álmom…
- A F1! – sóhajtottam fel.
- Mikor írjam alá a szerződést a Mustanggal? –kérdezte egyszerűen.
- Nem akarok Gerhardnak dolgozni! Nem bízom benne!
- Én sem.
Döbbenten pillantottam rá.
- Már nem.
- De?
- Mi fel tudjuk hozni a Toro Rossot, képesek vagyunk rá. Jövőre pedig több top csapatnál is dupla üresedés lesz.
- És?
- És ha összehozzuk, hogy ütőképes legyenek a kis bikák, borsot törthetünk Ron, és Horner orra alá!
- Bosszú?
- Bosszú!
Elvigyorodtam, és lepacsiztunk.
- Horci morci? –kacagtam tovább.
- Egész délután főtt a levében, nem szólt egy árva szót sem. – nézett rám huncutul.
- Áthúztam a terveit, hogy esetleg tesztpilóta legyél nála?
- Át. Eddie szerint kiakasztottad, pedig birka türelmű.
- Én bárkit képes vagyok fél perc alatt kiborítani, szerintem még Jézust is.
- Jól szórakoztam.
- Sejtem. Amúgy meg, igazából nem tetszik, hogy Mateschitznél van a leendő csapatunk fele…
- Félsz hogy alánk vág?
- Vagy mi vágunk bele a terveikbe, és lefognak állítani, esetleg követelik, hogy támogassuk a Red Bullt. Sőt én még azt is kinézem Hornerből, hogyha keresztbe teszünk nekik a pályán, minket kirúgat. Hosszúra nyúlt a keze, és jól fekszik Dietrichnél! Vigyáznunk kell vele! Nagy köpenyegforgató!
- Azt mondod?
- Azt hát! Lehet hogy Irvine egy playboy, de előbb bízom meg benne, mint Hornerben! Higgy nekem, az első adandó alkalommal a hátunkba szúrná a kést!
- Nem hiszem, hogy igazad van, de mint ahogy az élet is igazolta jobb emberismerő vagy nálam…
- Inkább óvatosabb. És nagyon nem tetszik, a hogy a kis Vettike, meg Webber balhét kezelte. Nem egy Jean Todt!
- Akkor mi legyen?
- Majd a buli után beszélek ÉN Bergerrel! Addig mond azt neki, hogy megyünk az Indybe!
- Mire készülsz?
- Csak figyelj! Horner lesz az első aki rágja majd a füled, a kedves mézes mázos stílusával. Aztán jön Gerhard!
- Értelek! Beetetés, aztán pofára ejtés!
- Uhum!
- Esküszöm Eddie imádni fogja! –kacagott fel.
- Látom csíped a búráját!
- Ahogy te is!
- Nem rossz faszi! Van csaja?
- Most épp szabad préda… Rárepülsz?
- Nem lenne ellenemre egy pár nap vele! Jó a híre! –vigyorodtam el kacéran.
- Egyébként most hogy mondod.
- Igen?
- Azt mondta kérdezzem meg, hogy bekopoghat e hozzád, mert szeretne veled beszélni.
- Ne mond hogy nem mer?- fetrengtem a nevetéstől.
- Azt mondtad neki, veled senki ne bizalmaskodjon, így nem teszi.
- Te nekem kell ez hapsi! Ez érti, hogy kell játszani!
- Azért csak vigyázz!
- Nyugi! Ahogy őt ismerem, max., de nagyon max. két hónap. Nekem pedig, nem kell pasi hosszú távra.
Bruno elvigyorodott, majd az ajtóhoz sétált, de még visszafordult.
- Mit mondjak hozzon gumit is?
Felkaptam egy párnát, és hozzávágtam.
- De prűd lettél! –nevetett.
- Nem vagyok kurva, aki egy éjszaka után beadja a derekát!
- Nem! Nem vagy! De te már este az ágyában leszel! – vigyorgott, majd kirohant, és a feléje dobott újabb párnak, már az ajtón koppant.
- Hülye! Nagyobb ribanc vagyok, mint hinnéd! – nevettem tovább, és eldőltem az ágyon.