Through Hearts and Track 11.

11.rész

Nem tudom meddig álltunk, így ott, de egy idő után már kezdett egyre cikisebb lenni a helyzet.
- Seb….- motyogtam.
- Muszáj, hogy elengedjelek? –kérdezte halkan. – Nem maradhatnánk így örökre.
- Tudsz róla, hogy olyan, vagy mint egy szerelmes tizenéves? –kérdeztem vigyorogva.
Elengedett.
- Nevess csak! – fortyant fel.
- Hé! Már megint be vagy gőzölve? – pirítottam rá.
- Felettébb szeretem, ha körbe röhögik az érzéseimet! – kiabált gúnyosan.
- Seb….- teljesen el voltam hűlve. Agyára ment a benzingőz vagy mi? – Normális vagy?
- Igen! –azzal kikapta a kezemből a macit, és kihajította a folyosó ablakán.
Csak álltam ott zsibbadtan, és döbbenten. Nem bírtam felfogni, hogy mit és miért csinál, és fél perc alatt miért bukott ki egy viccen?
- Tudod mit? Menj csak hozzá Eddiehez! Legalább vörösre sírhatod a szemed, amiért az első adandó alkalommal meg fog csalni! Te sem vagy különb mit a többi rajtrács kurva!
Nem értettem semmit, ekkora változást emberben én még nem láttam végbemenni. Mintha egy rossz béta verziós programra kapcsolt volna az agya.
Hihetetlen, és félelmetes!
- Vond vissza amit Angelre mondtál, vagy keservesen megbánod! – jött egy kőkemény hang Seb háta mögül.
Seb megfordult, de én e nélkül is tudtam, hogy Eddie az.
Csak Jaimere, mint kíséretére nem számítottam.
- Látom megjöttek fiúk a gruppen szexre! – gúnyolódott.
Eddie ekkor rontott neki Sebnek, és egy balhoroggal a földre küldte.
Aztán felrángatta, és ütni kezdte, ahol érte. Seb is próbálkozott, és neki is össze jött néhány találat, Eddie arcára.
- Hagyjátok abba! Eddie! Eddie! – de meg se hallottak. – Jaime!
Jaime, mint aki gondolatolvasó a fiúk közé ugrott, és megpróbálta lefogni Sebet, én pedig Eddiet csitítgattam.
Kirángattam egy oldalajtón át, a home teraszára.
- Megőrültél? Miért nem hagytad annyiban?
- Mert sértegetett azért. Az a srác – mutatott a homera – nem százas! Tiszta idegbeteg! Ép eszű ember nem csinál ilyeneket! –fakadt ki.
- Tudod, azt hiszem igazad van….- mondtam letörten. – Jól vagy?
- Persze. Csak pár horzsolás. –törölgette a pólójával az arcát.
Odaléptem és megnézegettem a sebeket.
- Azt hiszem ezt azért lehet hogy meg kéne mutatnod egy orvosnak…- utalta a szemhéján lévő csúnya véres horzsolásra.
- Igen….
Seb ekkor rontott ki az ajtón, Jaime pedig utána.
- Akkor is egy idióta picsa vagy! – ordította Seb teli torokból.
Összenéztünk Eddievel.
A tekintetén látszott, hogy Sebet elmebetegnek tartja. Kezdtem egyre inkább osztani Eddie véleményét.
- Elég legyen ebből! – kiabált valaki oldalról.
Ekkor futott be, Leo, Kimivel, Hornerrel, és Todttal az oldalán.
- Te ebbe ne szólj bele haver! –kiabált rá Seb gúnyosan.
- Már megint ittál? Hm? Vagy beszedtél valami bogyót, ahogy szoktál? – kiabált Kimi.
- Semmi közöd hozzá!
- Persze! Csak nekem kell téged kirángatni a szarból!
- Hagyjál békén!
Kimi odalépett hozzá, és elkezdett turkálni a zsebeiben, erre Seb neki támadt, de Kimi pofonnal lerendezte. Majd előhúzott Seb zsebéből, egy gyógyszeres dobozkát.
- Mi ez? –ordított vele.
Seb nem válaszolt.
- Mi ez? – ordított Kimi teli torokból.
Kimi megnézte a dobozt, és egy akkora pofont adott Sebnek, hogy összeesett.
- Megőrültél? Ativan? És rá is ittál mi?
Eddie mellém lépett.
- Mit szedett be? Te érted? –súgta a fülembe.
- Antidepresszánst, az egyik legerősebb félét, ha sokat veszel be teljesen bekattansz, és ha ráiszol, akkor olyan mintha be lennél lőve. Általában lassan hat, de az alkohol miatt gyorsabban, és megváltozik a hatása is. –súgtam vissza.
- Honnan szedted mi? –ordított Kimi.
Seb feltápászkodott, és figyelembe se vége Kimit, elsétált felénk.
- Ez a nő egy kibaszott ribanc! –mutatott rám.
Na most már elég!
Odacsörtettem Sebhez, aki már alig állt a lábán, és behúztam neki egy jó nagyot! Meg is tántorodott!
- Én sosem ígértem neked semmit! Még csak hosszabban nem is beszéltünk soha! Te jöttél hozzám, az ajtóm kaparva, hogy belém vagy esve, mint egy hős szerelmes! Meg legyek olyan édes liba, és bocsássak meg, mert te egy paraszt vagy! Utána meg kivágod az ajándékom az ablakon, és mindennek elhordasz! Mit képzelsz te magadról???? Te idegbeteg marha! Nézz magadra! Alig tudsz egy helyben megállni! És még te vagy a világbajnok? Szánalmas kis senki vagy öcsém, akinek kurva nagy mázlija volt, hogy tavaly összekapart egy címet! A jó kocsid, meg a vigyorgásod nélkül egy nulla vagy! Egy kis patkány! Egy tudatlan, eszetlen, érzéketlen, vadbarom, aki a pénze, meg a hírneve mögé bújik! Nem csodálom, hogy a kis macád Webber ágyában landolt, egy ilyen pasitól én is menekülnék, de minimum máshol keresnék vigaszt! Sőt ezek után még azt is kinézem belőled, hogy megütötted, vagy hozzávágtál valamit!
- Én nem…. én soha….- dadogta.
- Ne gyere többet a közelembe, mert esküszöm megfojtalak! Vagy kikaparom a szemed! Lehet, hogy Eddie egy nőcsábász, de ő mindig olyannak mutatta magát, amilyen, soha nem hazudott, és nem mutatott nekem egy mézesmázos arcot, ami mögött egy szörnyeteg lakik!
Seb a kezébe temette az arcát, és nem mozdult.
Dühösen Kimire néztem.
- Takarítsd el innét, ezt a mocskot!
Hornerre néztem.
- Maga meg tegyen róla, hogy ne kerüljön öt méternél közelebb hozzám, mert esküszöm kárt teszek benne! És nem fog érdekelni, hogy össze van törve a kicsi lelke, vagy éppen kábulatban van, mert engem senki sem kezelhet útszéli repedtsarkúként. Túl sokat küzdöttem, és áldoztam azért, hogy a csúcson legyek, és mindig tisztességesen nyertem! Soha nem ágyakon keresztül értem el amit akarok! Kikérem magamnak ezt az egészet!
Valaki a vállamra tette a kezét.
Eddie volt.
- Nyugi Vad Angyalka! Mára eléggé kiosztottál mindenkit….
- Engem te csak ne csitítgass!
- Jól van na! - emelte fel a kezeit megadóan – Nem kell megenni! Inkább kísért el a pályaorvoshoz!
- Jó! –sziszegtem.
És dühösen elindultam Eddivel az oldalamon, a dokihoz.
- Mi a baj? Ennyire a szívedre vetted?
- Elmondhatatlanul mérges vagyok, ő lenne egy bajnok? Mások példaképe? Még a saját életével sem tud megbirkózni. Képes gyógyszereket szedni, és inni, hogy jobban érezze magát. Menekül a múlt, meg a problémák elől. Csak kamu, maszk, hogy ő milyen nagy harcos meg nagy jellem, fenét, egy gyáva kis kölyök, aki mindentől fél, és semmi önbizalma sincs. Nőjön már fel! Ez egy kemény világ, egoista, erős akaratú egyéneknek, itt farkastörvények vannak, az erős megeszi a gyengébbet! Aki nem képes ezt megérteni azt tönkre teszik, ebben a világban nem léteznek barátok csak ellenségek, itt kizárólag saját magunkban bízhatunk, és hihetünk. Ez a győzelem kulcsa. Minden aljas kis trükk megengedett, a psziho terror is a győzelemért, aki nem bírja a nyomást annak vége. És mint látszik, a srác nem bírja el a rá rakott terheket, sem a saját magán problémát, nyomasztják rendesen, ezek miatt pedig előbb utóbb majd a pályán is súlyos gondjai lesznek. " A versenyzőnek belső nyugalom kell, ha lelkileg nincs felkészülve, akkor darabokra törik a pályán."( Felpörgetve c. film)
- Nos igen…. De majd összekapja magát, vagy rendbe szedik Hornerék!
Nem szóltam Eddinek semmit, de magamban megjegyeztem, hogy azt ugyan erősen kétlem, most sem tudnak rá hatni, és mi lesz akkor ha sorban jönnek majd a rossz eredmények, a srác is még inkább kezelhetetlen lesz. Ez egy ördögi kör!