Through Hearts and Tracks 5.

5.rész

Másnap reggel, arra ébredtem, hogy valaki őrült módon dörömböl az ajtómon.
Mi van ég a ház? Mi olyan sürgős hajnalok, hajnalán?
Nagy nehezen kinyitottam a szemem, és megállapítottam, hogy gyenge félhomály van.
A világosbarna sötétítő függönyök már elég sok fényt átengedtek, úgyhogy már kora délelőtt kellett, hogy legyen. Megdörzsöltem a szemem, de továbbra is erősen verték az ajtóm.
- Felébredtem! Mindjárt megyek baszd meg! – kiabáltam ki.
Csönd lett.
Minek veri így az ajtóm ez az idióta? Tőlem a római pápa is lehet.
Kimásztam a nagy széles franciaágyból, amin a világosbarna ágynemű huzat eléggé viseltes állapotba került, hála annak, hogy egész éjjel ide – oda forgolódtam, mivel mindenféle marhaságot álmodtam. Annyira dobálhattam magam, hogy ezért kerülhetett a földre, a fehér selyem ágy takaró, amit még az este a lábamhoz hajtogattam.
Lassan kihúztam a függönyt, a délelőtti erős fény, pedig elárasztotta a szobát.
Engem is elvakított, így az ablak elé tett krémszínű fotelben, és kis mahagóni dohányzóasztalban majdnem elbotlottam.
A falakat beborító karamell színű, önmagában virágmintás selyemtapéta úgy csillogott a fényben, mintha aranyból lenne.
Megfordultam és végigsétáltam a szobán, balra volt az ágy, jobbra egy közepes nagyságú hosszúkás mahagóni asztal, kényelmes fekete bőr görgős irodaszékkel, az asztalon telefonnal, és egyéb csatlakozókkal a mobiltelefonok, és laptop számára. Ez előtt, egy nagy széles sötét barna színű két szintes szekrénnyel, aminek a felső ajtaját kihajtva az ember megtalálta a plazma tvt. Az alsón részében, pedig a beépített mini bárt. Mellette, egy magasabb keskenyebb beépített garderobe a ruháknak.
Majd egy szűk kis előtér, ahonnét jobb kéz felé nyílt, egy egyszerű kis fürdőszoba, fehér márvánnyal burkolva, benne zuhanykabinnal, masszázskáddal, és, egy fehér fürdőszoba szekrénnyel, aminek a kézmosója nem kerámiából, hanem áttetsző kékmintás üvegből volt, az ehhez tartozó kis asztalkarész pedig márványból, ezek fölött a falon széles arany szegélyes tükör.
Pazar kis szoba volt, annyi szent, bár nem a legnagyobb.
Odamásztam az ajtóhoz és kinyitottam. Még fel sem fogtam mit látok, máris két ember majd fellökve berontott.
Ez egyik az én drága jó nagy főnököm Tony, a másik Carl Miller a csapatfőnököm.
Tony úgy járkált fel alá a szobában, mint valami mérgezett egér.
Mit az égért van itt mind a két nagy kutya???
Csípőre tett kézzel nekidűltem a falnak.
- Tudod Angel imádlak, mert egy rohadt tehetséges kis picsa vagy. De most legszívesebben kihajítanálak azon az ablakon, vagy kitekerném azt a kis csinos nyakad. –közölte Tony ordítva.
- Mi bajod van ember? Nő hiányod van??- kiabáltam vissza. – Idejössz és felkeltesz kora reggel, hogy lebaszzál??? Legalább mond már meg minek te zseni?
- Hogyhogy miért? Most teszed tönkre amiért majd egy évtizede rágom Ecclestone fülét!
- Mi bajod van? Carl, ez miről sistereg?
- Arról, hogy marha nagy bajba vagy. –morogta Carl.
Meredtem néztem rá.
- Miért ? –kérdeztem foghegyről.
- Mert a Red Bull és Vettel egész reggel téged keres! Azért te idióta! –ordított Tony.
- Mi van? Minek? Én nem is csináltam semmit csak tegnap visszahoztam Alguersuarival a csont részeg seggét!!!
Úgy néztek rám, mint akinek éppen két feje nőt.
- Te összekanalaztad Vettel? –kérdezte Tony elhűlve.
- Jah. Jaime meg én hoztuk vissza, még Horner, meg Raikkonen meg Tost is látta.
- De akkor miért keresnek ennyire? – kérdezte Carl döbbenten.
- Nem tudom! Eskü! – tartottam fel a kezem – Még csak megjegyzést sem tettem a kölyökre!
- Akkor nem értek semmit! – mondta Tony aki közben leült a székre. – Egész reggel kerestek téged a csapatnál, a sajtósnál, nálam, még maga Bernie is átjött hogy azonnal vágtass át a Red Bullhoz, mert életbe vágóan fontos. Fél órát üvöltött velem, hogy miért nem lehet téged elérni?
Felhúztam az egyik szemöldököm.
- Ez most komoly?
- Az. –dünnyögte Carl.
- És nem mondták minek?
- Nem! Csak annyit hogy már de azonnal menj, és nagyon fontos, mert van valami kis ügyük veled, amit tisztázni kell velük és Vettellel! – dobolt Tony az asztalon.
- Fasza! Hna jó! Adj másfél órát! Addigra a pályán leszek, és megkeresem őket!
- Jó! Várom a beszámolódat! – morgott Tony – Tudni akarom mi folyik a hátam mögött! – közölte dühösen és odadobta nekem a Forma 1-es belépőkártyát.
Majd kicsörtetett.
Ránéztem Carlra.
- Gőzöm sincs mi folyik itt, de nem teszik zsebre amit tőlem kapnak!
- Sejtettem! –vigyorgott a főnök.
- Egyedül intézném!
- Persze. A csapat hírének is jobb, ha mi ebből kimaradunk. – közben szélesen vigyorgott. – Majd mesélj!
- Hát hogyne. –vicsorogtam.
Azzal ő is távozott.
Mi a tökömet kavar a Red Bull? Én ízekre szedem a kölyköt, felnégyelem, ledarálom, és megeszem hamburgernek sok chilivel.
Úgy felhúztam magam, mint a búgócsiga. Becsörtettem a fürdőbe, letusoltam,hajat mostam. Majd sminkeltem. Egy szűk fehér nadrágot, hosszúszárú barna csizmát, mélyen kivágott sötétkék pólót, egy ezüstláncot tettem fel. Felkaptam a táskám, és lementem a garázsba.
A negyvenperces utat, alig fél óra alatt tettem meg.
Örültem neki, hogy mai – szerdai napra tervezett VIP futamra készült kocsim, a pályán van, mert azzal még gyorsabban mentem volna. Így is csoda volt, hogy beértem büntetés nélkül.
Hát igen, VIP futam ahol minden Indys, és Forma 1-es pilótát összeeresztenek, gyárak, vagy saját maguk által készített, készítetett kocsikkal. Persze FIA szabvány szerint, és az ellenőrök át is nézik a gépeket a verseny előtt, hogy mindenki azonos esélyekkel induljon az időmérőn, majd a futamon. Inkább promós hülyeség, és reklámfogás, mint valódi hajtás, de hogy én laposra verek mindenkit az hót ziher! Ezek után pláne!
Leparkoltam, és csippantottam a beléptetésnél, bent már ott várt a sajtósom, és a kezembe nyomot vagy harminc kinyomtatott emailt, amikben idegesebbnél idegesebben kerestek engem.
Próbáltam megnyugodni, de annál jobban felhúztam magam.
Először a Red Bull boxához mentem, ott egy szerelő átirányított a homeba.
Megálltam a bejárat előtt, és mély levegőt vettem, reménykedtem benne, hogy sikerül legalább annyira lenyugtatnom magam, hogy ne üvöltsek. Ami nagy teljesítmény lesz.
Bementem, egy szép kis körben ott ült Horner, Vettel, Kimi, Schumi, Todt, Tost, Denis, Button, Jaime, meg Eddie.
Megálltam az asztaluk előtt, csípőre tett kézzel.
- Szép napot kisasszony! –mondta nyájasan Horner. – Azért kerestük, hogy meg tudjuk köszönni végre tisztességes keretek között ami….
Éreztem hogy vörösödik az arcom, ugye nem azért kerestettek égre földre,hogy megköszönjék és ezért hitte mindenki azt hogy szart kavartam?????
Vettel ezt a pillanatot választotta, hogy kinyögje:
- Jééé ez nem a tegnapi grid csaj Jaime? – vigyorgott rá.
Hna ekkor szakad el a cérna! Jaime meg elvörösödött, és próbált mutogatni Vettelnek, valami olyasmit hogy ne.
- Szerintem az, ugye?
Azt hittem felrobbanok.
Tiszta erőből hozzávágtam a harminc darab levelet.
- Hna ide figyelj te MARHA! Ha még egyszer így nevezel, kiheréllek, és a golyóidat megeszem kisütve reggelire! Tudod, ki fogja még egyszer a részeg segged haza furikázni, Jaime kérésére???? A jó öreg Halál!! Sőt! Én magam teszlek ki a következő város legforgalmasabb négysávos autóútjára, összekötve!!!!! Továbbá, ha te vagy a csapatod még egyszer ennyire kerestettek Tonynál, vagy Ecclestonnál, és miattad leszek megint lebaszva, és ugráltatva, én kinyírlak a VIP futamon. Falnak présellek öcsém, és nem marad belőled semmi, csak törmelék! Engem, senki nem ugráltathat mert nem vagyok sem a kibaszott csicskása, sem a kurvája!! És ha délutáni futamot, túl akarod élni, akkor ne merészelj a közelembe jönni, mert nem állok jót magamért!! Sőt! Egyáltalában került engem, mert te leszel a következő akinek Angel Diamond betöri a fejét!!!!!!Világosan beszéltem?????? Értve vagyok????? –ordítottam teli torokból.
Olyan csönd lett, hogy hallani lehetett a légzümmögést. Senki sem szólt csak kikerekedett szemmel bámultak.
Sebnek meg csak tátogott, azt hiszem most esett le neki, hogy a csaj aki ribinek vélt, és aki hazavitte, és meg kéne köszönnie az egy és ugyanaz.
- Én….én….nem…. nem- hebegte.
- Mit nem???? – ordítottam.
Eddie odaugrott, és befogta a száját.
- Megértette, és sajnálja! – mondta Eddie.
- Ajánlom is! – csaptam Seb előtt az asztalra, olyan erővel, hogy mindenki itala kiborult.
Hátat fordítva elcsörtettem. A semmiért lettem felkeltve, kaptam a pofámra, és még józanon le is kurvázva. Bevágtattam a csapatom boxába, hogy megnézzem, hogy áll a délutáni futamra a kocsi. Legalább az autó közelében megynyugszom.