Hazard of hearts 29.

29. rész

Már éjfél is elmúlt mire, annyira fel tudtam dobni Seb és Chris hangulatát, hogy mindketten nevettek, pontosabban Seb csak vigyorgott, mert mindene fájt, ha röhögött. Gondolom, a borda repedés miatt.
Végül csak magára hagytuk Bambit, hogy pihenjen végre, mert mi is azt szeretnénk.
A liftbe neki dőltem Chrisnek, és majdnem elaludtam, mire felértünk az emeletre.
Ahogy sétáltunk a folyosón, egyre inkább sejtettük, hogy gáz van, egy barom éppen ráakarta törni az ajtót valakire, legalábbis más szándéka nem lehetett, mert úgy verte és ordított.
- Esküszöm, ha nem tudnám, hogy Eddie nincs itt, azt hinném ő üvöltözik az egyik nője után. - nevetett Chris.
- Miért szokott olyat?
- Hát eddig egy nőnél csinálta… De az nagy műsor volt! –nevetett.
- Mik ki nem derülnek? –jegyeztem meg epésen – Szerintem derítsd ki, ki az a barom arc, mert megint azt fogják hinni, én vagy te bontjuk a lakást!
- Én is erre gondoltam, nem hiányzik még egy botrány! De nem teszi zsebre, az illető amit tőlem kap majd az tuti!
Befordultunk, az utolsó sarkon, amikor megdöbbentő látvány fogadott minket.
- Hogy is mondtad szivi? Eddie házon kívül van? –gúnyolódtam.
- Ez mikor jött vissza?
- Én is szeretném tudni.
Eddie ugyanis a mi ajtónk betörését tűzte ki életcélul. Csont részeg volt, ezt már a mozdulatain, és a beszédén is láttam.
Közben pedig előkerültek a mérnökök, főmérnökök, főszerelők a szobákból, hogy megnézzék mi ez a ramazuri. A gyülekező tömeg szerencsére takart minket.
- Nyissátok ki! Hallod Chris!!! – dörömbölt tovább.
- Most esküszöm megverem! – csattant fel Chris.
Lefogtam a karját.
- Várj! Majd én lerendezem! Most végre törleszthetem az adósságom! Csak figyelj, és tanulj! És ne lepődj meg semmin! – vigyorogtam rá.
Széttárta a karját, hogy ő már nem ellenkezik többet.
- Nyissátok ki! Angieeeee! Nyisd ki te kis hülye hallod?!
Előrefurakodtam a tömegben.
- Hallod?!!!
- Kinyitnám én baszd meg, de nem vagyok bent! – kiáltottam oda flegmán.
Eddie megfordult.
- Szóval igaz a pletyka!
- Most itt vagyok! Miért érdekel cuki pofa? Kérsz egy útinaplót a kalandjaimról?
- Elmész te a jó büdös fenébe! Miattad vesztem össze az egyik legjobb haverommal! Mert kitaláltál valami hülyeséget, aztán felhúztad az orrod, és én lettem a hibás!
- Talán azért szivi! Mert te vagy a hibás! Ennyire böki a csőröd hogy nem voltam meg neked? Ennyire nagy sértés az egódnak, hogy nekem Chris kellett?
- Te kis hazug…
- Én hazudok? Te hazudsz fűt – fát Chrisnek, csak hogy kidobjon és az ágyadba landoljak! Szánalmas vagy!
- Valóban?
- Igen! Nem csodálom, hogy nem akar látni a lányod! – már amikor kimondtam, megbántam, ez a kettőnk ügye, illetve hármunk ügye volt, és nem volt jogom Zoét belekeverni.
Eddie szinte lesápadt, a megdöbbenéstől, és a méregtől.
- Hogy mered ebbe belekeverni Zoét? – üvöltötte.
- Csak megadom a kölcsönt! Kamatos kamattal méghozzá! Te belerondítasz a boldogságomba, én kiteregetem a szennyesed!
- Ezt még megkeserülöd!
- Valóban? És mi lesz a legújabb terved mi? Szripcsajokat küldesz Chris irodájába? Hajrá! Imádom a gruppent! Vagy netán pletykálsz rólam? Tudd meg nem érdekel! Beszéljenek csak! Már előre mondom, bármit terjesztesz is el rólam, igaz! De akkor rólad is fognak cikkezni! Meg a lányodról is, azt garantálom!
Szerettem részegekkel veszekedni, amúgy sem tudják mit beszélnek, és így még könnyebben sarokba tudom őket szorítani.
- Íme az ékes példa hogy ne bízz meg soha egy nőben!
- Íme egy ékes példa, hogy kutyából nem lesz szalonna, pláne nem egy olyan szoknyapecér hímsovinisztából mint te!
Eddie odalépett hozzám, és elkapta a bal karom.
- Eressz el a barom, vagy esküszöm megbánod! – sziszegtem.
- Engedd el! –szólt közbe Chris.
Nem kellett hátranéznem tudtam, hogy pár lépésre áll mögöttem.
- Mert ha nem mi lesz? Csak nem megversz? Ezért a kis ribiért? Ennyit jelent neked?
- Engedj el vagy beverem a képed! – kiabáltam.
- Nyugi szivi! Még letörik a kis körmöd! –gúnyolódott.
Éreztem, ahogy ökölbe szorul a kezem, és egy jobb horgot vittem be Eddie arcába.
Megtántorodott, és elengedett. Régen nem éreztem magam olyan jól, mint akkor!
- Képzeld a műköröm nem törik olyan könnyen! –sziszegtem.
A kezével megtapogatta az arcát. Kicsit vérzett.
- Ezért kitekerem a nyakad, te kis kígyó!
- Csak rajta! Gyere, csak gyere! – integettem neki, hogy jöjjön csak .
Dühösen, és hitetlenkedve nézett rám.
- Nem félek tőled! Sem a magadfajta marháktól! Azzal hogy megütsz még nekem lesz igazam! Te meg így is úgy is csak egy szánalmas milliomos expilóta vagy! –sziszegtem.
Eddie keze ökölbe szorult, láttam, hogy most volt az a pont, hogy elmentek neki otthonról. Hírtelen megfordult, és tiszta erővel beleboxolt a falba.
A külső érdes vakolat, hungarocell borítás, és még a hátsó fa rácsozat is betört, és látszott a puszta fal. Eddie keze csúnyán megsérült, eléggé vérzett.
Közelebb jött hozzám, és egészen az arcomba hajolt.
- Még nem végeztünk! Leszel te még egyedül! - suttogta alig hallhatóan.
- Valóban nem! Azt viszont garantálhatom, hogy a legvégén te fogsz meghátrálni!
- Meglátjuk!
Azzal sarkon fordult, és elviharzott.
Csípőre tett kézzel néztem végig, ahogy azt is, hogy Chris és Gerhard visszatereli az embereket a szobáikba.
Chris éppen kiosztotta az egyik emberét, kicsit érdesen, amikor Gerhard odalépett hozzám.
- Jól vagy?
- Persze! Elárulnád mi volt ez a műsor valójában? –szegeztem neki a kérdést.
- Hááát. Azt hiszem azon húzta fel magát, hogy te és Chris…… - mutogatott rá, és rám - és hogy te és Chris…. nos élmény dúsan töltöttétek a repülőutat…. – vigyorgott.
- És honnan szedte ezt? Bekamerázta a repülőt vagy mi? –kérdeztem érdeklődve.
- Hát…. onnan…. hogy leejtette a telefonját, és talált valamit a szék alatt….
- És mit talált? –kérdeztem gúnyosan.
- Egy hát…. Egy női alsóneműt…. De állítja, mivel nő nem járt az utóbbi két hónapban a gépén. Ráadásul minden út után szokták takarítani kivétel a mai két London - Bécs között nem…. – motyogta zavartan, még el is pirult.
Vissza kellett fognom magam, hogy ne röhögjek fel.
- Ha arra csinos piros fekete csipkés tangára gondolsz, az valóban az enyém! És valóban volt szex! Sőt oltári menet volt! Meg az azt követő is! És nem véletlenül hagytam ott, ahol hagytam megnyugtatlak! – mondtam mosolyogva.
Gerhard ledöbbent, én pedig egy, vigyorogva bementem Chris lakrészébe, becsuktam az ajtót, és kitört belőlem, a nevetés.
Ugyanis kerestem én azt az alsóneműta második kör után,mert végül Chris csak letépte rólam,de nem találtam, így úgy voltam vele, hogy majd a takarítók eltűntetik, és betudják, hogy Eddie csajozott. De így hogy kiderült, és elmondtam Gerhardnak, aki száz százalék, hogy elénekli Eddienek még jobb volt.
- Istenem bárcsak láthatnám az arcát mikor megtudja! –kacagtam tovább.