Hazard of hearts 38.

38.rész

Kicsit érdeklődve néztem rá.
- Ha többel megyek bevonják a jogsim, sittre vágnak, és fizethetek egy kisebb vagyont…
- Jah igen, itt százhúsz a limit….
Éjfélkor parkoltunk le a szálló előtt.
Elkértük a kulcsokat, és beszálltunk a liftbe. Eddie megnyomta hetediket.
Kiszálltunk, és végig sétáltunk a folyosón. Az ő szobája a folyosónak majdnem a végén, a miénk pont a végén volt.
Mikor az ő ajtaja elé értünk, elköszöntem.
- Neked is jó éjt! Köszi a fuvart!
Odamentem az ajtómhoz, és kinyitottam, bementem, ledobtam a kulcsot a bejárat melletti szekrénykére, a lerúgtam a cipőm, de feltűnt, hogy nem csapódott be mögöttem a bejárati.
Hátranéztem, Eddie az ajtóban állt, a félfának dőlve.
Ne mozdult.
Csípőre tett kézzel álltam meg az előszobában.
- Ha dühös vagy, még szexisebben nézel ki. – mosolyodott el.
- Mit akarsz?
Megfogta a külső kilincset, majd belépett az előszobába, bevágta maga mögött az ajtót, és neki dűlt.
- Még egyszer kérdem mit akarsz? –kérdeztem emelt hangon.
- Őszintén? –kérdezte kacér félmosollyal – Tudod te azt!
- Ez most komoly? –nevettem fel gúnyosan, és neki dűltem a falnak.
Közelebb jött, és szorosan átkarolt.
- Keress magadnak más ribancot éjszakára! –azzal megpróbáltam ellökni magamtól.
- Pedig nem bánnád meg…- morogta a vállamba.
- Miért mennyit fizetsz egy lánynak egy éjszakára? – gúnyolódtam tovább.
- Nem anyagilag… Levezetnénk feszültséget, meg a fáradtságot…
- Nem elég csábító az ajánlatod…- nevettem fel.
Elkapta a kezeimet, és neki szorított a falnak.
- Bármit megadok azért, hogy velem tölts egy éjszakát! Akármit! Kérj akármit, megkapod! –közölte halálosan komolyan.
Úgy nézett rám, mint aki helyben letépi rólam a ruhát.
- Bevettél valamit vagy ittál? –kérdeztem döbbenten.
Nem tudtam eldönteni, hogy bevan lőve, részeg, vagy spontán ennyire rátört a kangörcs.
Egy kicsit megrángatott.
- Mindenkinek megvan a maga ára! A tied mi?
Eddie halálosan komolyan beszélt, én meg csak álltam döbbenten. Nem értem fel ép ésszel, hogy mi ütött bele.
- Te nem vagy józan esküszöm…- suttogtam.
- De józan vagyok! Nem szedtem be semmit! Életembe nem voltam józanabb! Válaszolj!
- Nem vagyok egy darab hús, amit megvehetsz a piacon! Nem vagyok eladó!
- De igenis az vagy! Tudom, hogy van valami amire mindennél jobban vágysz, de ön erőből soha nem lenne a tiéd! Tudod jól gazdag vagyok, és sok kapcsolatom van, bármit megadhatok amit kérsz! Csak mond meg mi az! Gyerünk, gondold át!
Elengedett, és neki dűtötte a hátát, a velem szemközti falnak.
Nem tudtam eldönteni, hogy féljek tőle, kiröhögjem, leordítsam a fejét, vagy finoman visszautasítsam.
Soha nem találkoztam még ilyen őrültséggel.
De! Visszavonom! Filmen igen, a Tisztességtelen ajánlat volt a címe. Robert Redford alakította a milliomost, aki egy millió dollárt ad egyetlen éjszakáért Demi Moorenak.
- Láttad a Tisztességtelen ajánlat című filmet? – kérdezte még mindig döbbenten.
- Igen… Ott egy milliót kapott a lány….
- Csak hogy én meg az a lány vagyok, aki nem eladó!– suttogtam.
Felém lépett, én el akartam futni, de elkapott, és falnak nyomott.
- Ez az utolsó szavad? –kérdezte indulatosan.
- Ez …- nyögtem ki - Vegyél magadnak másik csajt!
- Nekem viszont te kellesz!
- Nem tök mindegy melyik prostit hívod az én nevemen?
- Nem! –szorította meg a karom.
- Eressz el!
- Ne mond nekem, hogy nem lenne kedved velem tölteni egy őrült éjszakát?! – morogta mérgesen a nyakamba – A lakás minden szögletét végig dugjuk, és reggel olyan fáradtan ébredsz, hogy felkelni sem lesz erőd, és totálisan elfelejted azt a nevet, hogy Christian!
- Szeretem Christ!
- Persze! –sziszegte – Kefélni vele azt igen! De soha nem mennél hozzá, és nem vagy szerelmes sem belé! Csak a vak nem látja!
- Nem fogom megcsalni, csak mert te fűt – fát ígérsz, vagy mert éppen fáradt vagyok, és nincs itt!
Hírtelen meglökött, és elengedett, majd az ajtó felé csörtetett, már megfogta a kilincset, amikor visszafordult.
- Áruld el nekem mi akkora probléma abban, hogy velem töltesz egy éjszakát? Chris nincs itt, és sose tudná meg! Tedd a szívedre a kezed, és valld csak be, hogy bármit is mondasz vagy teszel, vagy bárhogyan is viselkedsz, bizony arra vágysz, hogy szexeljünk!
- Igen, az tagadhatatlan, hogy van köztünk egy szikra, amit nagyon könnyű lenne lángra lobbantani, csak hogy azok után, ahogy bántál velem decemberben, és amikor visszajöttem, az fájt. Nagyon fájt! Bármennyire is törődöm veled néha emberségből, a szívem mélyén utállak, és megvetlek, és gyűlöllek! Talán soha nem fogom tudni neked megbocsátani ezt az egészet! Azt meg különösen nem, hogy most úgy kezeltél, mint egy luxusprostituáltat! Nem csak magadat aláztad meg, hanem engem is! Úgy kezeltél, mintha egy kis buta szőke szilikon cica lennék, aki érdekből bújik ágyba másokkal! És bár szerinted, csak azért vagyok Chrissel mert jó vele az ágyban, akkor kérdem én, te mit tudnál nekem adni egy éjszakán, és egy jó szexen kívül? Ő olyan dolgot adott nekem, ami nekem mindennél többet ér, és te nem tudsz megadni, hiába van pénzed és kapcsolataid! Chris nekem adta a szívét, a törődését, a szerelmét, egy esélyt hogy bárkire emelt fővel nézhessek, mert tudom, hogy ő nem csal meg, és nem lesz suttogás a hátam mögött! És tudod mit? Nekem pont ezért Chris mindennél többet ér!
Eddie fásultan nézett maga elé, és bólogatott.
- Igazad van… Ezzel én valóban nem tudok versenyezni….. Egy dolgot adhatnék csupán. De az neked nem kell…….- mondta keserűen.
Kilépett az ajtón, és csöndesen bezárta maga mögött.
Még hallottam, ahogy kissé beleboxol a félfába, majd elhalkulnak a léptei a folyosón.
Neki dűtöttem a fejem a hideg falnak, vettem egy mély levegőt, és fáradtan kifújtam.