Days of Thunder - Mint a villám 15.

15.rész

Mario tajtékzott.
- Mi az, hogy velünk maradsz?
- Ahogy mondom. Nem nekem való. Szép volt, jó volt, de elég volt.
- Az gáz babám, mert mi már kiadtuk a helyed.
- Ugyan már. –nevettem rá – Ne szivass, én ide tartozom.
- Leszerződtettem Scott Dixont.
- Mi??? – álltam fel azonnal.
- Annyira jól nyilatkozott rólad Gerhard, és ahogy hallottam Sennával is jóban lettél, gondoltam eszed ágába sincs visszajönni. Különösen Dario miatt…
- Faszomba Darioval! Mario az a kocsi az enyém, rúgd ki Dixont! Megdolgoztam a helyemért, és nem kell másik csapat! Én vagyok az Indy bajnok!
- Aláírtuk a szerződést. Nem tehetek semmi. –tárta szét a karjait – Csak ha ő mond fel.
Leroskadtam a székre.
- Ő meg nem fog….. És ha felvennél tesztpilótának? Na?
- A múlt év világbajnokát? Ne viccelj!
- Nekem az is jó! Én nem megyek vissza Bergerhez! Kérlek Mario! Kell az ülésem!
- Sajnálom szívem. – veregette meg a hátam aztán otthagyott az ebédlőben.
Felhívtam az osztrákot.
- Szevasz!
- Neked is szép napot! Most kinek a száma kell?
- Scott Dixon. Ez a név mond neked valamit?
- Kellene?
- Kiváló versenyző, és az egyik legnagyobb ellenfelem. Remek pilóta. És nagy vágya a F1.
- És? Nekem is sok vágyam van.
- Az egyik miattam teljesült, dereng? Monicanak hívják! Tartozol!
- Egy fenét!
- De tartozol! Úgysincs pilótád hívd meg Dixont egy tesztre!
- Nekem te ne dirigálj kislány, egyenlőre még én vagyok a csapatfőnök!
- Nem szerződöm veled!
- Ezt már mondtad, de jó pilótát akárhol találok.
- De nem ilyet mind Scotti, öntelt, és győzelem orientált. Neked való. Csak hívd el, meglátod!
- Miért ennyire fontos neked a fickó?
- Mert Mario leszerződtette a helyemre, és ha nálad beválik dobja Andrettiéket, és megint lesz kocsim.
- Értem.
- Berger! Naaaa!
- Mennyire jó?
- Nyert Indy 500-at, és versenyeket is.
- Értem. Hát lehet róla szó.
- Szólok neki! Majd fog keresni! Kösz. –azzal letettem.
Scott persze húzta az orrát, nem akart nagyon menni, de tudtam hogy ahhoz eleget fog mutatni hogy az osztrák leszerződtesse.
Másfél héttel később pedig már újra az Indycaros verdámban ültem a szezon előtti teszten.
Persze még nem voltam az igazi, sokszor eszembe jutott az a csók. Olyankor kiesett a külvilág, és elmerültem valami rózsaszín cukormázban, ahol egy olyan gazdag angol csapatvezetőnek, és egy ilyen gettós csajnak volt jövője. Valami hasonlóról ábrándoztam, mint a Micsoda nő!, hogy jön a gazdag pasi szürke Lamborghinivel, és nem érdekli a múlt.
Mese habbal. Mindig ilyenkor ébredtem fel.
Pár szerelőm meg is jegyezte, hogy nagyon csöndes lettem. Próbáltam visszatalálni a régi kerékvágásba, csak nehezen ment.
Aztán, ahogy telt az idő könnyebb lett. Örültem neki hogy kezdődők a szezon, és az első verseny egybeesik a Forma 1-esekével, így nem fogom még véletlenül sem látni a tévében.
Csütörtökön még szinte még be sem tettem a lábam aSt. Petersburg-i pályára, előkerült Dario Franchitti, a szeretőm. Illetve amikor hetekkel azelőtt elmentem, kidobtam, de ahogy leült velem szemben tudtam, hogy nem csak egy pofavizitre jött.
- Szia szépségem.
Unottan kavargattam a kávém, majd szúrósan felpillantottam.
- Mi van?
- Azt hittem kicsit már lehiggadtál…
- Lehiggadtam, csak nem akarlak látni.
- Ugyan már, mi olyan jól megvoltunk.
- Nem és kész.
- Beszéltem Ash-el.
- Csak nem színt vallottál? – nevettem gúnyosan.
- Válunk.
- Hogy mi?
- Megmondtam neki, hogy én családot akarok, és nem vele. Elegem van abból hogy állandóan forgat, és abból hogy nem akar gyereket. Nem hozzám való, már nem az akit elvettem.
- Én sem akarok gyereket! Soha! – közöltem nyomatékosan.
- Tudom. Én se, csak úgy mondtam neki. Már beadtuk a keresetet, egy hónap és vége.
- Ha miattam csináltad csináld vissza.
- Nem csak miattad, de az is benne vagy a pakliban, hogy vissza akarlak kapni.
- Nem érdekel Dario! Az sem, ha térden állva könyörögsz, és az sem, ha itt előttem meghalsz meg. – közöltem hidegen, majd felálltam.
- Ez őszinte volt. –döbbent meg.
- Mit vártál?
- Nem tudom, nem ezt. Más lettél. Eddig azt hittem ez csak mese, ami rólad kering, de azóta a teszt óta olyan vagy, mint aki már nincs itt fejben.
- Nem érdekel, milyen mítoszt –mutattam egy kört a kezemmel a fejem köré – találnak ki a szerelőim! Én, én vagyok, és kész! Bárki bármit mond is! Szevasz! –hagytam ott de még visszaszóltam - Jah és üdvözlöm az utódomat!
A verseny jól ment, második lettem Will Power mögött, egész elégséges eredmény. Az ölelkezések, pacsik, és ünneplés után fáradtan pakoltam le az öltözőmben, amikor kopogtak.
- Búj be! –szórakozottan fordultam meg – Helló Főnök! –vigyorogtam Andrettire – Tudom, hogy lehetett volna jobb is, a következőt megnyerem.
Idegesen nézett rám, és nagyon komornak tűnt.
- Ülj le.
- Mi történt?
- Ülj le.
Leültem.
- Scottinak balesete volt a mai szezonnyitó Ausztrál Grand Prinx.
- Mi történt?
- Tömegbaleset, kakaskodás az elején, Dixon is belekeveredett.
(Tudom ez Spa, és 1998, de valami hasonlóra gondoltam:
http://videa.hu/videok/sport/1998-spa-tomegkarambol-f1-baleset-karambol-utkozes-j9nhfTvCetcZSZIL)
Vettem egy nagy levegőt.
- Kórház vagy hullaház?
- Fekete zsák. Eltalálta a fejét egy leszakadó kerék,és a korlátnak csapódott.
- Valahogy tudtam….
Szomorúan néztem rá.
- Ha nem kérem meg Bergert, most én lennék a föld alatt.
- Hát igen.
- Sajnálom, őszintén, de inkább ő mint én.
- Mind így vagyunk ezzel… Ezért még nem vagy rosszabb ember.
- Tudom.
- Akkor jó. És van még valami.
- Na mi?
- Berger felhívott a következő verseny egy hét múlva lesz Malajziában, és kell neki valaki aki beül Scotti helyére.
- Szó sem lehet róla!
- Ez az egy verseny, utána három hét szünet, addig talál valakit! De most olyan kell, aki ismeri a kocsit, és biztosan pont szerző lesz, a csapat maga alatt van, kell nekik egy kis segítség, és a szponzorok is nyugtalanok. És különben is tartozol neki, amiért tesztelni engedte Dixont.
- Ahha. Ezt ő mondta? De jól számon tartja hogy ki kinek tartozik.
- Mész vagy zavarjalak?
- Megyek. Mikor?
- Már csomagolnak, ha holnap indulsz, az elég lesz, egy-két nap kell az akklimatizálódásra. Nagyon trópusi az éghajlat arra felé.
- Tudom. Dög meleg, magas pára, és eső.
- Igen.
- Mondhatom neki, hogy biztosan mész?
- Igen. –húztam el a szám.
- Fel a fejjel. –veregette meg a hátam.
Minden jókedvem elszállt. Csak egy hétvége, és amilyen nagy ott a nyüzsgés, biztosan nem találkozom Hornerrel, vagy ha igen csak rövid időre.
Biztosan nem lesz gond. Biztosan. Tuti.
Száz százalék hogy lesz valami baj! Jaj! Mária Magdolna segíts meg!