2019. 04.26 NEWS!!!

2019.04.26-i UPDATE!!!
Az új történetem és a régiek elkezdtek felkerülni a Wattpadra :)
Klikkeljektek bátran az alábbi linkre





2012. április 28., szombat

Days of Thunder - Mint a villám 8.

8.rész

Délután elég sok munka zúdult a nyakunkba az esővel együtt, a pályán másfél óra után állt a víz, így egy kis időre állt a teszt.
Jó időket futottam benne voltam az első tizenötben, de Bruno valahol a végén kullogott, és csak szenvedett. Átmentem a boxába.
- Hello.
- Szia. – vidult fel kissé.
- Nem mintha értenék hozzá, de kell segítség?
- Neki? Inkább egy traktort vezetne. – dünnyögte Landi, a brazil versenymérnöke, majd eltűnt.
- Te ezt hagyod?
- Mit tegyek?
- Semmit!
Ekkor lépett be Gerhard Hornerrel az oldalán.
- Igyunk egy kávét átfagytam. Gyere! –invitálta az osztrák.
- Rendben.
- Beszélni akarok veled Most! - néztem keményen Bergerre, és lendületből letegeztem.
- Mennyire sürgős? –vetette oda.
- Mondom Most! – farkasszemet néztünk.
- Na mond.
- Mi a véleménye Brunóról?
- Tessék?
- Komolya pilótának tartod?
- Jó versenyző, csak nem tud élni a lehetőséggel, nem dolgozik jól nyomás alatt.
- Akkor miért alkalmaztad? – vágtam vissza.
- Mert jó, és reméltem hogy nálunk kinövi.
- Naná! A mérnöke éppen most küldte el traktort vezetni!
- Hogy mi?
- Ahogy mondom, lehet hogy neked nem tűnt fel Berger, de szarnak Bruno fejére, kint akarják látni a csapatból! Ő meg olyan mazsola hogy hagyj magát, de előre szólok, ha ezt velem is megpróbálja a team, és villás kulccsal a kezemben fogom helyre tenni őket! Én vagyok a pilóta, és ők szerelnek, sem a véleményük sem a gondolataik nem érdekelnek, csak a munkamoráljuk és a minőségük!
- Hátrább az agarakkal.
- Egy angol akinek karó van a seggében, és nem az én főnököm nekem ne dumáljon!
Horner döbbenten nézett rám.
- Jó lenne ha elbeszélgetnél a szerelőkkel, mert amíg így rakják alánk a kocsit kár a benzinért!
Azzal otthagytam őket.
Idegesen kavargattam a kávém a homeban, amikor előkerült az osztrák.
Kérdezés nélkül leült hozzám.
- Hol hagytad az utánfutót?
- Mi az Isten ez a stílus? – sziszegte.
- Ezt én is kérdezhetném.
Az asztalra csapott, és a bögréjéből kilöttyent a kávé.
- Beégettél Horner előtt!
- Annál jobban pofára esik majd a lelkem virágom, ha a versenyeken jól fogunk futni. Most azt hiszi gáz van.
- Egyenlőre még nem te vagy a csapatvezető!
- Megint itt tartunk? –sóhajtottam fel.
Válaszra nyitotta a száját.
- Ha most az jön hogy tanuljam meg hol a helyem, és befogni a szám, előre szólok az nem megy. Vagy megszokod vagy kidobsz.
- Nem vagyok túl türelmes pláne ha kinyitod a bicskát a zsebembe.
- Nem fogok megváltozni!
Gondterhelten méricskélt.
- Egy szavadba kerül és elhúzok.
- Nem kell. – vett nagy levegőt – Kell egy megmondó ember, csak vén vagyok már ahhoz hogy az én hátamon vágják a fát.
- Azért annyira nem vagy vén. – vigyorogtam.
- Helyre teszem a fiúkat, de akkor eredményeket akarok!
- Meg azt hogy Senna a melóra és ne rám figyeljen.
- Az nem érdekel szabad időtökben mit csináltok.
- Ez tetszik. –vigyorogtam rá – Akkor előkeresem a káma szutrát.
- Megint itt tartunk. – dörzsölte meg a homlokát.
- Csupa frusztrált pasi.
- Hogy mi?
- Hagyjuk.
Egy ismerős hang szólalt meg a hátam mögött.
- Gerhard van egy interjúd. Most szólt a sajtós.
Megfordultam és döbbenten néztünk egymással a sötétbarna hajú, magas csinos lánnyal.
- Niki?
- Szevasz! –pattantam fel és szorongattam meg.
- Hát te? Én azt hittem a Constantin egy pasi neve, álmomban sem gondoltam volna hogy te vagy az, a fiúk nem mondták hogy picsa jött!
- Én vagyok az új pilóta. Bezony! – vigyorogtam rá – Te vagy a pszicho cica? Überfasza! Amúgy Te Bergered vedd fel!
Hallottam hogy a főnök fulladozik mögöttem.
- Hogy mondod? –fehéredett le Monica.
- Miért nem a te főnököd? – kacsintottam rá.
- De. Mindenkié igen.
- Ismeritek egymást? –érdeklődött láthatóan zavarban az osztrák.
- Ezer éves barátnőm! Már csak Anna hiányzik, és meg is van dream team.
- Ő is itt van!
- Ne baszd meg! Ő melózik a Ferrarinál az a csaj akibe az dinnye english man fasz bele van esve? – ültem le.
Gerhard szőrén szálán elillant, Monica meg mellém ült.
- Egy kicsit legyél csendesebb jó?
- Miért? – vigyorogtam.
- Kérlek…- le volt törve.
- Na. Azért keményebb diókat is betörtél már, mit szarozol Bergerrel?
- Nős…
- Mikor lettél ekkora apáca? Régebben nem zavartak ilyen tények, sem az hogy megszólnak. Aki kellett azt megszerezted!
Nagyot sóhajtott.
- Kicsit kikopott az önbizalmam.
- Hülye vagy!
- Anna is mit kéreti magát?
- Ismered, sose volt egy ajtóstól a házba.
- Akkor adunk nekik egy kis kezdő lökést. Csak melyik irányba? Nehogy már azzal a tejfeles kölyökkel legyen, neki igazi pasi kell!
- Hát ne Christianéba. Az egy munkamániás őstulok.
- Ez evidens. – kacsintottam rá.
- Jó hogy itt vagy.
- Olyan befőtt lett belőletek nélkülem hallod. –csaptam az asztalra.
- Legalább kilendítesz itt mindenkit. – nyúlt el lazán – Egyébként hallottam hogy egy darabig te is tisztességes életet éltél.
- Meghalt.
- Tudom. El akartunk menni a temetésre, de Anna meggyőzött hogy ne.
- Jól tette.
- Amúgy pedig te vagy Bruno új csaja?
- Miért?
- Hallottam valamit, a Red Bullosok pletykálják hogy hangosak voltak vagyis voltatok, nekik meg Horner mondta röhögve.
- De egy pöcs!
- Az hallod!
- Na majd felkavarom itt a mocsarat ne félj! – nevettem – Amúgy meg Bruno isteni szerető. –sóhajtottam nagyot.
Az ablakon át néztem ahogy beszélget valakivel.
És az enyém. – mondtam magamban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése