Dream/Team? - Álom/Csapat? 10.

10.

Az este jól alakult, elviccelődtünk, aztán kilenc óra felé lassan mindenki szétszéledt.

Dan és Patrik még átnéztek pár papírt, én meg Heikkivel dumáltam, amikor visszatért a „takarító brigád”.

Láthatóan nyűgösen és fáradtak voltak, Didi csak addig maradt amíg a fiúk el nem kezdtek enni, Christian pedig egy tea után távozott.

A legtöbben csak egyszerűen ettek, és hallgattak, de a német megint nem bírt magával.

-        Linda! Ez a kaja hideg. – lökte el a tányért – Még ti nevezitek magatokat cukorfalatnak? Ehetetlen szar!

A lány kijött a pultból, és elvette a tányért.

-        Ne haragudj. Hozok egy újat, amit jobban meg melegítek. Kérsz még valamit?

-        Inkább csinálj egy sütet! Ha tudsz!

-        A szakácsok már elpakoltak, de valami egyszerűbbet szívesen összeütök.

-        Akkor szólj a szakácsnak, hogy jöjjön vissza!

-        De…

-        Mozogj már! – csettintett - Mi lesz?!

Felálltam, kikaptam a pult felé igyekvő Linda kezéből a tányért és a németre borítottam.

-        Te hülye vagy? Ez egy kétezer eurós farmer, és egy nyolcszáz eurós ing! – pattant fel, és ordított.

-        A fizetett alkalmazott nem csicska! Több tiszteletet seggfej! És tudod mit? Leszarom az inged, meg a gatyád! Beöltöztetheted magad márkás cuccokba, attól még egy bunkó, sötét, tahó maradsz!

-        Ócska kis ribanc!

-        Mondja az, aki padlót pucolt?

-        Ez is miattad van!

-        Azt kapod, amit megérdemelsz. Szerintem Helmut nem magától ment Danielék bokszát ellenőrizgetni, és nem magától hamisította meg a másik autó telemetriáját. Azt is gyanús, hogy éppen a teszt előtt veszel össze a főversenymérnökkel, és szegény-szegény Guillaume is éppen most betegszik meg. Utána meg te és csapatod, alig adtok adatokat Patriknak, és szépen ráfogjátok, nem dolgozik elég jól? Kihajítod az edződet, mert éppen nem úgy pattog, ahogy úri kis kedved megkívánja? Eddig nem zavart semmi, csak most hogy a képedbe merte mondani milyen ember vagy te? Én a szerelőid helyében elgondolkodnék egy apró nem mellékes tényen…  Mi lesz azok állásával akik a pártodat fogták, vagy segítették a kis ügyeidet ?  Fiúk! Amikor kitör a vihar, nem fog mellétek állni, majd rátok keni az egészet. Mivel fogjátok bizonyítani, hogy az ő kérésére tettetek ezt vagy azt, hm? Ami mindenképpen etikátlan megjegyzem. Rátok húzza a vizes lepedőt, mondván a hát a mögött csináltátok. Nem kérdés kinek kell új céget keresnie, egy szép kis fegyelmivel a munkáltatói papírján, Red Bullos ajánlás nélkül. Én a helyetekben feldobnám, mielőtt úgy cserben hagy benneteket, ahogy a saját edzőjét, aki a „barátja”! Jah nem bocs, Heikki tett meg mindent érted és nem fordítva, mert szó nélkül elfogadtad a felmondását, pedig pár hete még nagy haverod volt nem?

A szerelők mocorogni és susmorogni kezdtek.

-        Na mi van, most meg hallgatsz?

-        Össze-vissza hazudsz!

-        Akkor azért hajította ki Dietrich a csapatból Helmutot a vizsgálat közben igaz?

-        Én vagyok az első számú pilóta, ez az én csapatom, én építettem fel!

-        Úristen de naiv vagyok. –csaptam a fejemre - Hát én azt hittem Dietrich a tulaj, és Christian és Adrian építette fel a csapatot, hogy te beleülhess egy fasza kocsiba.

-        Egyedül én érek valamit ebben az idióta csapatban, ha én nem lennék itt, akkor nem lennének szponzorok, befektetők. Adrian meg az egész mérnöki kóceráj nem ér semmit, az én irányításom, és az én tanácsaim nélkül. Azt is nekem kell megmondanom, mit tegyenek vagy ne tegyenek a szerelőim, és hogyan alakuljon a stratégia mert senki nem tudja rendesen végezni a dolgát! Azért forog körülöttem a csapat, mert én vagyok az egész mozgatója, és ha elmegyek kártyavárként omlik össze!

Teljesen elképedtem a nárcizmus ezen fokán. A világ legjobb tervező zseniéjét egyszerűen ledegradálja egy idióta szintjére. Erre nem tudtam mit mondani.

Arra tértem magamhoz, hogy evőeszközök csörögnek, és székek tologatása hallatszik. A szerelők felálltak, hitetlenkedve néztek Sebre majd némán kimentek. Akkor értették meg kit is támogattak eddig.

-        Hová mentek? – szólt utánuk – Hová mentek?

-        Keresünk egy olyan csapatot, hol nem mi vagyunk a leggyengébb láncszemek. – szólt vissza az egyik dühösen.

A helyiség pillanatok alatt kiürült, Seb pedig dühtől eltorzult arccal nézett rám.

-        Ezt még nagyon megbánod! – azzal kicsörtetett.

Patrik átölelte a derekam.

-        Na akkor most maradt egyedül „törpilla”.

-        Hogy lehet valaki ennyire egoista?

-        Nem tudom, és nem is érdekel. A lényeg hogy kiugrasztottad a nyulat a bokorból, és nem lesz több susmus. Ezek után senkit nem talál majd a piszkos játékaihoz.

-        Gondolod?

-        Tuti. Szerintem ennek a monológnak a híre egy órán belül Christiannál lesz.

-        Nem fogja kirúgni. – sóhajtottam fel.

-        Azt nem, de hogy megszorongatják a tökeit az tuti.

-        Látnám már. Nem megyünk?

-        Menj előre, még tíz perc. –csókolt meg.

-        Oké.

Hulla voltam, letusoltam, felvettem egy kivágott kényelmes lila felsőt, és egy fekete francia bugyit.

Leültem olvasni a kanapéra mikor kopogtak. Nem dörömbölés volt, így úgy döntöttem kinyitom.

-        Patrik?

-        Szia Christian! – nyitottam ki az ajtót – Örülök, hogy benéztél.

-        Neked is szia. Bocs, de rohadt ideges vagyok. – pillantott rám, aztán végig mért – Mi van rajtad?

-        Háló cucc. – sóhajtottam fel.

-        Csinos. Olyan…

-        Köszi. Milyen?

-        Csinos.

-        Ezt már mondtad…

-        Patrikot keresem. Fontos.

-        Nincs itt. Félórája még a homeban Daniellel dumált. Elvileg jönnie kéne már. Gond van?

Egyszerűen leült a kanapéra.

-        Christian?

Megdörzsölte az orrnyergét és rám pillantott

–       Ez a fehérnemű megmozgatja a fantáziámat.

Azt hittem lefejelem az ajtót döbbenetemben.

-        Zavarba hoztalak? –kérdezte pléhpofával.

Agyam elszáll.

-        Részeg vagy? Ha meg egyszerűen nem akarsz céges dolgokról beszélni velem, akkor mond meg.

-        Válaszoltam az előző kérdésed.

Döbbenten néztem rá.

-        Jah. Szóval kurvás, értem.

-        Én nem ezt mondtam.

-        Nem te finoman körbe írtad. Vegyek fel valamit, hogy ne zavarjon?

-        Inkább le… - morogta.

-        Tessék?

-        Igen.

-        Hallottam ám. – szóltam vissza a hálóból, és kivettem egy fürdőköpenyt.

Amikor megfordultam az ajtóban állt, én pedig zsebre tettem a kezem.

-        Szexista a csapatfőnök?

-        Talán.

-        Vegyél vissza, vagy kapsz egy kurva nagy pofont Christian. – néztem rá – Lehet, hogy szeretlek cukkolni, meg flörtölni veled, de ennyi és nem több. Soha nem kavartam kétfelé, és nem veled fogom elkezdeni. Seb jobban az esetem lenne, ha már itt tartunk. Remélem értjük egymást!

-        Értjük.

-        Helyes. – azzal felkaptam a kulcsot és odadobtam neki – Köszi a kocsit.

-        Kártya?

-        De félted a pénzed. Amúgy meg a kesztyű tartóban megtalálod.

-        Nem úgy értettem.

-        Hát persze. – azzal megálltam előtte – Kiengednél?

-        Persze. – de úgy húzódott el, hogy közben hozzám ért.

Fel kellett nevetnem.

-        Nem hozol lázba Chris. – néztem rá komolyan – És tényleg hagyd abba. Szeretek flörtölni, mert jó tudni, hogy vonzó vagyok. Ez olyan női dolog. De komolyan mondtam, amit mondtam. –ültem a kanapéra - Rám nem hat sem a pénz, sem a pozíció, sem a hírnév, sem a charme. Nekem egy hajlíthatatlan jellemű ember kell, aki nem tárgynak tekint, és meghagyja a szabadságom, ez Patrik. Te nem ilyen vagy.

-        Igazán?

-        Te szereted birtokolni a dolgaidat és gondolom a nőket is, akik körülvesznek, szereted mutogatni hogy a tieid. Dicsekedsz velük. Én ezt sose hagynám, azt csinálnám veled is mint Vettellel. És azt marhára nem díjaznád.

-        Ez igaz. – ült a fotelbe – Kitekerném azt a csini nyakad.

-        Ha ha ha. Végre túl vagyunk a szexen –néztem rá - Tehát miért jöttél? Eljutott hozzád „durci Herceg” újabb kirohanása?

-        Igen.

-        És miért kell ehhez Patrik?

-        Miért kell? Hát mert… holnap Seb nem megy pályára, csak Daniel, így nyugodtan rá tud koncentrálni.

-        Gyenge kifogás. Ezt holnap is megbeszélhetted volna vele.

-        Gondoltam csinálhatna pár előkalkulációs beállítást.

-        Amit már ugye tegnapra megcsinált. Kínosan átlátszó vagy.

Nem szólt semmit.

-        Gyorsan tűnj el. Gyerünk. –álltam fel és nyitottam ki neki az ajtót, felállt és odasétált – Ha még egyszer úgy jössz ide, hogy bepróbálkozol akkor Patrikon kívül Didi is meg fogja tudni. És azt sem felejtem el megemlíteni, hogy esetleg előttük akarsz ellehetetleníteni Seb javára.

-        Azért vagyok itt, mert azt hittem akarunk egymástól valamit. És úgysem fogod elmondani Patriknak. Tekintve,most jöttél vele újra össze.

Kivettem a kezem a köpenyzsebből, és elé tartottam a mobilom.

Patrik a vonalban volt, és végig hallgatta az utóbbi perceket. Chris elsápadt.

-        Az a különbség közte és közted, – szólalt meg Pat Chris háta mögül a folyosóról – hogy Cat akkor sem csalt meg soha, amikor megérdemeltem volna, vagy lehetősége adódott rá. A helyedben pedig gyorsan három lépés távolságra kerülnék tőle mielőtt megismerkedsz az öklömmel. – sétált előre, a folyosó sötétjéből pedig előtűnt Daniel, és Deitrich is.

-        Azt hiszem jó pár dologról el fogok veled beszélgetni. – recsegte az öreg.

Christian pedig nyelt egyet, és elfehéredett.

-        Arról beszélgessen vele, mit fognak csinálni a kis diktátor Vettelel.  A „ mi ügyünk” Christinnal itt véget is ért, szerintem egy életre megtanulta, a leckét, és a nálam lévő határokat. Tartom annyira normálisnak, hogy ezentúl másfelé keresgéli a boldogságát.

-        Igen. Ez Soha – hangsúlyozta ki – többet nem fordul elő.

-        Remélem is. Vagy kiváglak a csapatból, mert ez volt a legutolsó húzásod! – fordult sarkon az osztrák – Most pedig húzd be a farkad és menjünk, mert beszélni akarok veled „a szőke pilótádról”